Beton, 2017 (25. évfolyam, 2-10. szám)

2017-02-01 / 2. szám

Impresszum Beton szakmai lap 2017. február Kiadó: Magyar Cemerit-, Beton- és Mészipari Szövetség E-mail: cembeton@mcsz.hu Cím: H-1034 Budapest, Bécsi út 120. Telefon: +36 1250 1629 Fax: +36 1 368 7628 E-mail: info@betonujsag.hu www.cembeton.hu Felelős kiadó: Szarka­ndi János Felelős szerkesztő: Asztalos István E-mail: asztalosi@mesz.hu Telefon: +36 20 943 3620 Szerkesztőség: FERLING Kft. - Kis Tünde E-mail: szerkesztoseg@betonujsag.hu Telefon: +36 30 957 8385 Szerkesztőbizottság: Vezetője: Szórád Tamás Tagjai: Asztalos István, Fűr-Kovács Adrienn, Guth Zoltán, Kis Tünde, Pödör Erika, Rácz Attila, Szilvási András, Urbán Ferenc, Zadravecz Zsófia, Zubán Zoltán, W­ágner Ildikó Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft. Nyilvántartási szám: B/SZI/1618/1992, ISSN 1218-4837 www.betonujsag.hu Q www.beton.hu О www.facebook.com/Beton.hu Observer beton érték generációknak ■ XXV. ÉVF. I. SZÁM 2017, FEBRUÁR Köszöntő A­z első igazi találkozásom a be­tonnal katonai szolgálatom alatt történt. A határőr laktanya meglehetősen rideg közegében a több méter hosszú mosdóvályú készült betonból. Biztos, hogy más is volt ott beton­ból, de ezt örökre megjegyeztem. A második találkozásom már hosszabbra sikeredett, a panelos építés hőskorában én is dolgoztam a panelházakon. Később, egyetemistaként dr. Balázs György (az idősebbik) professzor úr vezetett be a betongyártás rejtelmeibe. Ekkor köteleződtem el a beton mellett. Azonnal látszott, hogy nem egyszerűen egy keverék, hanem egy különleges anyag. Megéreztem, ami később már teljesen vi­lágossá vált: csoda van a kezünkben, mert tetszés szerint formálható, színezhető, sok funkció ellátására alkalmas ez az anyag. Akkor még nem is sejtettük, hogy mennyi­re mindennapjaink része lesz abban az ér­telemben, hogy nem csak házak építésére és útépítésre használjuk. A panelgyártás a 60-as évek végétől erősödött fel, később 10 házgyár ontotta magából az elemeket, or­szágszerte közel 1 millió lakás épült ebből az anyagból. Hatalmas betonfóbia alakult ki, elsősorban a fővárosban, pedig nem kellett volna, mert tágabb lehetőséget kínáló terve­zéssel, észszerűbb lakótelep-elhelyezéssel, lazább és vegyesebb beépítéssel elfogadot­tabb maradhatott volna. A Nemzetgazda­sági Norma (NGM) szigora - amely előírta a lehetséges legkisebb tereket, méreteket­­ tett róla, hogy az emberek ne szeressék meg. Átmeneti megtorpanás után a kétezres években újra divat lett a beton. Kiváló szak­emberek kísérleteztek vele, újabb és újabb területeket vontak be az alkalmazásba. Egy kicsit kívülről dolgozhattam ebben az iparágban, mint a betonosok érdekkép­viseletének vezetője. Volt rálátásom a be­ton fejlődésére, ráadásul engem nem nyo­masztott a mindennapos taposómalom, a termelési és eredményességi kényszer sem. Együtt dolgoztunk más érdekképvise­letekkel, egyetemekkel, elsősorban a Buda­pesti Műszaki Egyetemmel, ott is Balázs L. György professzorral (a névazonosság nem véletlen, idősebb Balázs professzor úr fia is megkerülhetetlen az egyetemi anyagkul­túra területén). Rendkívül odafigyeltünk az európai szabályozások hazai bevezetésére. A BME-vel összefogva országos szakmai egyeztetést kezdtünk, terjesztettük az Eu­rópa nyugati részében már elfogadott EN 206-1 szabályozás ismereteit. Sok előadást tartottunk az ország minden pontján kiváló gyakorlati és elméleti szakemberek bevo­násával. Nagyon jól sikerült szakmai kiad­ványokat szerkesztettünk, néhány még ma is szolgálatban van. Az EN 206-1 alapján a szakmával közösen elkészítettük az első európai szabályozást, amely itthon kötelező szabványként volt alkalmazható, és össz­hangban állt Európa többi országának (az uniós tagállamoknak) előírásaival. Előregyártott betonelemekkel vagy hely­színi betonozással számtalan ipari, keres­kedelmi és más épület készült el. Új utakat, területeket kerestünk a betonnak. Kiváló szakemberek (hölgyek és urak) álltak be a sorba. Közülük néhányan már európai hír­névre tettek szert különleges beton formavi­lágukkal, vagy olyan alkalmazási területeken való megjelenéssel (belsőépítészet, beton­design), amely ezelőtt nem volt elképzel­hető. Egymásnak adtuk át konferenciákon, fesztiválokon az ismereteket, mutattuk be egymás munkáit, tevékenységét. A beton­használat mára egy elfogadott kultúra lett, a fiatal kvalifikált szakembereket magas szin­tű oktatást nyújtó egyetemeken készítik fel. Új szemlélettel tekintenek a világra, gondol­kodásukban nincsenek tabuk. A gyakorlat eszközeivel segítjük őket, közreműködünk az oktatásukban, lehetőség szerint átadjuk az eddig megszerzett ismereteket. Ahogyan mindezt leírtam, egy kicsit vis­­­szatekintettem. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem ebben a munkában. Szilvási András koordinátor Magyar Betonelemgyártó Szövetség 3

Next