Biológiai Közlemények 9. (1961)

1961 / 1. füzet - Tokin, B. P.: Regeneráció és szomatikus embriogenezis

REGENERÁCIÓ ÉS SZOMATIKUS EMBRIOGENEZIS J. P. TOKIN (A Leningrádi Egyetem Embriológiai Tanszéke, Leningrád) Beérkezett: 1960. dec. 10-én A regeneráció jelenségeinek ma használatos osztályozását nem tekint­hetjük kielégítőnek. Saját munkáinkban [21, 22, 23] rámutattunk arra, hogy az állatok és a növények világában megfigyelhető különféle morfogene­­tikai folyamatokat kellő alap nélkül, mesterségesen sorolják egyugyanazon terminusz, a „regeneráció” fogalomkörébe. Így pl. regenerációról beszélnek, amikor a hidra újrafejleszti elvesztett talprészét, vagy amikor a test 1/200-ad részéből egész hidra-szervezet alakul ki; regenerációnak mondják a szivacsok kifejlődését szitaszöveten való átpréseléssel nyert izolált sejtekből éppúgy, mint a gőték amputált lábának újraképzését; regenerációnak tekintik az ember bőrsérüléseinek begyógyulását és azt a folyamatot, melynek során szomatikus sejtekből, vagy sejtcsoportokból egész növényi szervezetek alakulnak ki. Trembley korának, a XVIII. századnak biológiája még megelégedhetett az egyetlen „regeneráció” kifejezéssel különféle jelenségek megjelölésekor, mint ahogy —­ feltételezhetően — a korabeli orvostudomány egyaránt „tüdő­bajnak” nevezte a tüdőgyulladást és a tüdőrákot. Mihelyt azonban szük­ségessé válik a jelenségek létrejöttének és lefolyásának okait is tisztázni, ugyanazon terminusz túlzottan széleskörű alkalmazása a mélyreható elemzés akadályává lesz. Nem véletlen az, hogy a „regeneráció” fogalmát tág értelemben hasz­náló kutatók rákényszerültek egyes jelenségcsoportok elhatárolása végett olyan kiegészítő szakkifejezések bevezetésére, mint pl. a „morfallakszis”, „restitúció”, „heteromorfózis”, „multipoláris formák” stb. Mint később még látni fogjuk, az ilyen kisegítő terminuszok megjelenése azt mutatja, hogy a közönségesen regenerációnak nevezett különféle jelenségek között alapvető különbségek vannak. Hasonló a helyzet a „reguláció” gyakran használt morfo-fiziológiai terminuszával is. A jelenségeknek olyan széles körét jelölik ezzel is, hogy a fogalom konkrét tartalma veszendőbe megy, és maga a terminusz nem segíti elő a gyakorlati kutató munkát. Lehetséges azonban, hogy a „reguláció” terminuszra szükség van a normális embriogenezis bizonyos helyreállító folyamatainak megjelölése végett. Ezek az embrió különféle kezdeményeinek (pl. a kétéltűek fejlődőben levő velőlemezének, vagy farokbimbójának) megsérülésekor következnek be s rájuk a regeneráció fogalmát, vagy más hasonló kifejezéseket nem alkalmaz­hatjuk, minthogy ezekkel a már kialakult és utólag elvesztett testrészek újrafejlesztésének folyamatát jelöljük meg. Igen fontosak az általánosan elfogadott „fiziológiás regeneráció” és „reparatív regeneráció” fogalmak, jóllehet ezek értelmezése sem egyöntetű. 1* 3

Next