Biológiai Közlemények 17. (1970)
1969 / 1. füzet - Ökrös I. - Fazekas I. - Bácsy E. - Rappay Gy. - Törő I.: Hidrolitikus enzimek aktivitásának elektronmikroszkópos vizsgálata in vitro tenyésztett patkány thymussejtekben
Biológiai Közrem. XVII., 1969. 3—9. HIDROLITIKUS ENZIMEK AKTIVITÁSÁNAK ELEKTRONMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA IN VITRO TENYÉSZTETT PATKÁNY THYMES-SEJTEKBEN ÖKRÖS ISTVÁN, FAZEKAS ILONA, BÁCSY ERNŐ, RAPPAY GYÖRGY, TÖRŐ IMRE MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet (Igazgató: Prof. Dr. Rusznyák István akadémikus) Beérkezett: 1969. április 6-án Az intakt thymus-szövet különféle retikulumsejtjeinek szerkezeti sajátosságait az utóbbi évtized elektronmikroszkópos munkái lényegében tisztázták [2, 5, 7, 8, 9, 10, 17]. Vitatott maradt azonban a sejtek működésének kérdése. A működés megismerésének feltétele olyan körülmények megteremtése, amikor a sejtek viszonylag tiszta populáció formájában állnak rendelkezésünkre. Ezt a célt korábbi munkáinkban [17, 19] szubletális röntgen dózissal sugárzott patkányok thumuszainak vizsgálatával próbáltuk elérni. Megállapítottuk, hogy a retikulumsejtek savanyú foszfatáz (SF) aktivitásuk megoszlása szempontjából is legalább két típusra oszthatók: a mezenchymális retikulumsejtekben az enzim aktivitása tekintélyes volt, a hámretikulumsejtekben mérsékeltebb enzimaktivitást figyeltünk meg elektronmikroszkópos hisztokémiai módszerrel. Fénymikroszkópos kombinált enzimreakciókban az említett két sejttípus több változatát véltük elkülöníteni. Ebben a munkánkban a thymus retikuláris alapvázát képező sejtek thymocytáktól mentes vizsgálhatóságát úgy igyekeztünk megoldani, hogy a patkány thymus-szövetből darabokat explantáltunk, és megvártuk a thymocyták eliminálódását vagy transzformálódását. Ezt a módszert annál is inkább választhattuk, mert a thymus-szövet és ezen belül a retikulumsejtek in vitro tenyésztése már sikerrel járt [14, 16, 18, 20]. Vizsgálataink célja az volt, hogy eldöntsük, megváltoztatják-e a tenyésztés körülményei a különféle retikulumsejtek szerkezetét és enzimhisztokémiai sajátosságait. Anyagok és módszerek Szövettenyésztés. Wistar eredetű 80—90 g-os hím fehér patkányok thumuszaiból aszeptikus körülmények között kb. 1 mm3 térfogatú szövetdarabkákat fedőlemezre szélesztett tyúkplazma és csirkeembrióié keverékéből készült alvadékra ültettünk ki. Egy-egy fedőlemezre 5 szövetdarabkát tettünk és a lemezeket Leighton-csövekbe (Belco) helyeztük. A tenyészetekre 24 óráig nem került folyadék. 24 óra múlva a csövekhez 2,2 ml tápfolyadékot adtunk, amely 80% kémiailag definiált folyadékot (TCM 199, Disco), 20% hő-inaktivált borjúsavat és 200 IE/ml penicillint tartalmazott. A tápfolyadékot két naponként cseréltük. A tenyészeteket a kiültetéstől számított negyedik és harmincadik nap között különböző időpontokban fixáltuk. 3