Bolond Istók, 1883. (6. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-14 / 2. szám
2 UDVARONCZ POÉTÁNAK. irály lehetnél eszmék országában, Palotád millió szív, melybe szállj; Erő bájjal győz költők iratában, Hatalmának meghódol nép s király. Ott sompolyogsz ma hízelgők sorában, A hol legelső mindig a lakáj. Mosolyt festél arczodra, csörgő sipka Kerül meg nem böcsült habáraidra. Láthatsz urának így szolgálni pincset, De párduczot nem. Fújd a Régi dalt, A szigetvári vértanút tekintsed : Nem hajlongástól gerinczsorvba’ halt! S ha már a trónért nem szánod gerinczed: Kíméld feszes ruhádat, a magyart. Félő, hogy míg elől az ajképed: Szűk magyar öltöny hátul kireped ! S te, legnagyobb hölgy, rosz néven ne vedd, oh! Ha bájidról bukfencz közt zengedez ! Okoz bár szörnyű bók csömört, in petto jámbor, becsületes jó ember ez ! Eleven mikádót oly ritkán lát Yeddo, Hogy hű khinézett eszéből kivesz. Ha jobban itthon lesztek, igy szólhattok : «Hál’ isten, már nem alkalmatlankodtok!» Bolond Istók. BOLOND ISTÓK. VETERÁN BÁL A VIGADÓBAN. (A Butafutapester Kohnrespondenz original berichtje.) Sösd el! Pazar fényben úszta magát bele a Redotten Saal. Gatt! menji pompa ! menji feketesárga zászló! menji kötphejő scbas! menji gutgesinnt hazaphi! Pillanatra azt hittünk, a Reichshauptstadt udvari bálján vagyunk, valóságban pedig csak egy Landeshauptstadt veterán bálján váltunk bele. Kérdik nyárjas olvasóim, hajd sikerülte magát ez a par excellence elite bál ? Noch nie dagewesen naczerten ! A rendező bizottság, élén a Koburg veteránok gewaltige feldmarschalljával, Dummer Ignácz budai grájzler urasággal — kitette magáért. Hogy is ne! ? A rendezők névsora maga intabulácziónál zicherebb garanczia volt az est sikerére. Tsehak pár nevet említünk: 1. Pamschabel Lipót őr, kocsmáros a három zöld majmoknál: veterán altábornagy (Inhaber der k. k. kriesmedaille); 2. Birkavecz Bohuslaw őr, amerikai Waterclosett tisztító mővész, veterán lovassági tábornok (k. k. kriegsmedaille); 3. Pávián Nepomuk őr, zenekar vezér a városerdei ringispil orchesterben : veterán táborszernagy (k. M.); 4. Mistgruber Jakab úr, Zählkellner a städtische wirtshausba bele : veterán admirál a Koburg-egylet városligeti flottáján (k. M.); Kohn Hersch Leib ochser, «regenschirm reparieren gleich hier im Hauser mővész: veterán garde Rittmeister (K. Zs.) és Dobrenyák Venczel úr, az első Budapest fővárosi nemzetin targonczás egylet működő tagja: veterán szekerész ezredes. (A targonczás szekerészet körül szerzett érdemeinél fogva k. M. cimé.) Odje bár ragyoghó névsor? Bojj el magadat honvédes bál-bizottshhág ! Már előre is pléhre vagy escre! Program szerint a tánczot Dummer Ignácz veterán feldmarschall úrnak (K. M.) kellett volna kezdenie bele Susták Eufrozina őrhölgygyel, szakácsnővel a « kövér molnárlegény»-től; a feldmarschall úr azonban már a bál kezdete előtt betkörölközött, tánczolni képtelen volt; Susták Eufrozina őrhölgynek pedig nagymosása lévén, jelenlétével a bál fényét nem növelheté, s igy az első tánczot Birkavecz Bohuslaw Watercloset tisztitó mővész úr lette a bájos és erényekben gazdag Schmirkász Kohnigonda úrhölgygyel, markotányosnéval a Schmerling-regimenttel, a ki ol jól ki volta pirosítva, hojd én mentam a következő romantikus bók: «Biztosítom nocsád, hojd nocsád orczája úgy néz ki, mintha az egész regiment fiatalságot kiinyürügné az égtől!» Birkawecz úr monkából sietvén az elite-bálba, hirtelen uniformba öltözött, de kezeit megmosni elfeledés köztetszést aratta említenünk is felesleges. A jelen volt notabilitätek között láttuk Bevum Mátyás furvezer szakaszvezetőt, Schébián Kajetán trombitást az Estiektől, Kozarek pesti hóhért, Tenzer Pált, Bundás Pétert, a Rókus-kórház portását, Micsek Kiliánt, a «Harczos Mesteremberek» főgenerálisát, Kunewalder korona-kávéházi oberstwachtmeistert, Zwibelesz Mózest, a rabbi Meischelverein főkiszaladóját, stb. Várták a trónörököst is, de másnemű elfoglaltságai miatt nem jöhettek fényes bálra. Körömben entscholdigolta magát. A vigalom tiszta jövedelme 2 frt 28 krajczár, mely összeg a Koburg- Verein brigade adjutantjának nadrág reparálására fog fordíttatni. A Futtakóbi. JANUÁR 14.