Bolond Istók, 1897. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

ILUUMIWILIIIILI i.J.l L .... L., Ali J^.l 1-1. 1^ B OLOND ISTÓK. JANUAR 3. JJ T Új esztendő... Dehogy is új, Mondja rá a költő; Ez is olyan, mint a többi, Egy-egy emberöltő Sok-sok éve mind egyforma, S bármit várjunk tőle, Elmarad mind, mint elmaradt Az ó-esztendőbe’! Új esztendő... Hátba mégis Új reménynek, vágynak, Bizalomnak, szeretetnek Vethet melegágyat; Hátba mégis beteljesül, Mig végére érünk, Csak egy is a sok óbaj közt, Mit epedve kérünk ! ? Új esztendő... Új ezerév Nyílik a magyarra; O esztendő lett ezer év, Mióta itt tartja, S e hazában védi-óvj a A nagy Isten karja, — S itt lakunk a világvégig, Mert ő is akarja! Új esztendő... Mit kivánjunk Ez új esztendőben ?... Ifjúhodjék meg a nemzet, Mint a Don-tövében, Honnan eljött, bont keresve, Világverő útra, — Bégen elmúlt dicsőségét Nyerje vissza újra! Új esztendő... Legyen oly nagy, S hatalmas e nemzet, Mint a milyen nagy hatalmat Mátyás alatt szerzett; Mikor reszketett előttünk Bécsnek büszke vára, S a turul a kétfejű sas Szemeit kivájta ! A TUDOM,EGYETEMI' Új esztendő... Legyen gazdag, S oly nagy módban éljen, Milyenben élt Nagy Lajosnak Regés idejében, A mikor a tudománynak, Haladásnak fája, Gyümölcs alatt roskadozva A portáján álla. r . Uj esztendő ... Támadjon fel Rákóczi, Bercsényi! Legyen köztünk, ki a magyar Jogait megvédi; Legyen köztünk, ki a zsarnok Hatalmat elűzze S mint negyvennyolcz dicső népe, Menjen harczba-tűzbe! Új esztendő... A kívánság Elegendő is tán; Hisz mind úgy se teljesül be S egy is csak nagy ritkán... Szabadságodat, magyar nép, Ne hagyd veszendőre, • — Ha ez nincs meg, nem vagy magyar Az új esztendőre! Mosolygó és Somolygó Mihályok töprengései. Mosolygó. Nem vette észre komám, hogy a szamárnómetii magistratusnak az ezredévi jubi­leum alkalmából kért öt éves nyugdíj kedvezményt, a belügy­minisztériumban kétszer egy­másután megtagadták. Somolygó. Igen, a választás előtt megtagadták, de választás után még is csak megadták. Mosolygó. No lám! így liát “nincs megsértve az autonómia. Somolygó. Azt majd elönti az ecsedi láp vize. Mosolygó. Már hogyan öntené el ? Nem muszáj a vizet Szatmár alatt elvezetni. Somolygó. De sokba kerül ám Chorin, — azaz hogy korin- tusi oszlopokkal elgátolni a lápvizet. Mosolygó. Ej. majd kiszárítják valahogy az ecsedi lápot. Somolygó. Ki bizony úgy, hogy a kuruczvárnak híre is elpusztul. Ugronnal oda a t betíi, — a lápvize elviszi az egész nevet!

Next

/
Thumbnails
Contents