Bolond Istók, 1900. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

4 BOLOND ISTÓK. január 7.­ ­ A politikai titkot úgy érzik a Széli-korszakban, hogy az ellenségek könnyedén kipattanjak a pénzügyi bizottságban. Ez a vége a bizalmaskodásnak az­­ ellenséggel. ★ .k * * Mikor a szepressionista Minich új évi köszöntőjében Per­­czelhez beszélt, a háttérben hangosan diskuráltak, mire az első sorban álló és hívei élvezetébe elmerült Tibiszkus exlex- han­gon kiáltott hátra: «A­kinek nem tetszik, menjen ki!» Kimenni senki sem ment ki, — még Tibiszkus se, — de konstatálták, hogy évek óta ez volt Tibiszkus első szónoki remeke. * * * (2 Goldist mérsékelt atyafinak és jó hazafinak hirdették Aradon, mikor püspök lett. A Tibiszkusok még brúdert is á ittak vele. Most aztán Goldis lapja, a «Tribuna Poporului», irtó had­járatot hirdet a magyarság ellen. Goldis Brutus pedig tovább is derék, becsületes ember és jó tibiszterczita. Szetrenszke, Pipin ! Te meg vakard a fejed, mig be nem ütik, felültetett magyarom 1* ▲ Jászberényben kidobolták, hogy nekik mégis Bánffy az uruk, és se törvény, se jog, se igazság nem kell a korrupt hu­szároknak. Már most kiváncsi rá az ország csakugyan : ki a tet­tekkel tényező ? A bukott exlexek-e, vagy jog-, törvény- igazság? Új évi üdvözlések a szabottelvű­ pártban. .. A klub­elnöknél. Hódossy Imre: (Podmaniczkyhoz:) Kegyelmes Uram, mélyen tisztelt pártelnök úr ! Megszaporodva gyűltünk össze ... Kubinyi Gyurka : Hiszen épen az a báj ! Hódossy Imre , hogy meggyőzzünk bizalmunkról. A tapasz­talás tanítja, hogy ezen országot üdvösen és sikeresen csak az kormányozhatja, ki pártunk czéljához és ennek eszközeihez , a szabadelvűség és törvényességhez hű marad. Tisza Kálmán: Hogy tizenötéves kormányzásom is azt iga­zolja, szent meggyőződésem! Hódossy Imre: Szükséges a tömörülés s ezért a párt tagjai­nak őszinte bizalma egymás iránt szükséges ... Mezei Mór: Wie hat er gesogt ? Neumann: Tömörülés! Hódossy Imre : erről pedig szeretett elnökünk a Te egyéni­séged biztosit... Lévay Laci: És a Riunione Adriatica di Sicurta. Hódossy Imre : Kérjük istent, hogy Téged a közjó érdeké­ben évek hosszú során át tartson meg! Zeyk Gabi: Pedig tavaly ilyenkor még inkompatibilis húsos­­fazekasnak mondták az öreget! Podmaniczky Frigyes: Tiszelt barátaim és elvtársaim! Kö­­sönöm sivességteket és jó kivánságtokat; megnyugvást kívánok nektek és jó egésséget azs uj eszendőben, hogy a mi épen nem volt örvendetes, az­ örömre forduljon. Én ugyan a Csukor­ utcsá­­ban sülettem, de e fúzsió, ezs a Biunione véletek, életem leg­­jobb ujjásületésnapja ! Kristóffy József: Mit ért az öreg az alatt, hogy nem volt örvendetes ? Popolszky Geszti: Dure capacitatio 1­ n. A miniszterelnöknél. Gróf Csáky Albin: Nagyméltóságu miniszterelnök úr ! Ha­bár a lábam fáj is ... Száll Kálmán : Ülj le kérlek Gróf Csáky Albin: (Ha a székedbe ülhetnék, akkor igen!) még­is állandó gyakorlat szerint állva üdvözöllek. A szónoklat nagy művészetéhez nem értek s ezért el nem mondom mindazt, a­mit elhallgatni jónak vélek; de Te tudsz beszélni, sőt sokat tudsz mondani, és igy elgondolhatod azt is, a­mit én el nem mondok. A zászlót, a melyre a Te nagy jelszód : jog, törvény és igazság van felírva, magasan lobogtatod s a tábor követ... Gajáry Géza: De meddig? Makfalvay Géza : Apanagyfaluig! Gróf Csáky Albin: Követ egységesen, mert ez a tábor egy­séges, mert mi ez egységben — bár mint mondja a politikai irigység — egyformák vagyunk. Veszter Imre : Hám! Bár csak Károlyi Sándor gróffal vol­nék egyforma ! Bessenyei Ferkó : Megelégedném én Lánczy Leóval is. Széll Kálmán: Igen tisztelt képviselőtársaim ! A meleg­­ hangon tartott beszéd megrezgette szerető szivemnek húrjait. s Matuska Péter: Én már sírom !... Széll Kálmán : És jókívánságaitokat megpótlom azzal, hogy­­ támogassatok. (Éljen.) A­kik egyesültek, azoknak a frigyet­­ megtörni nem szabad ... Asbóth János : Consummatum est! Széll Kálmán: és nekünk nem hátra kell tekintenünk, ha­nem előre ! Beöthy Aldzsi: Múltunkban nincs öröm, jövőnkben nincs remény! Széll Kálmán: ígérni nem szoktam, és ma sem ígérek semmit... Öreg mamelukok kara: Hiszen ez a baj! Széll Kálmán: Tekintsetek adóstoknak ... Radocza János: Ezt ad nótám veszem ! Széll Kálmán: És Isten áldjon meg benneteket ! (Él­jenzés.) . — A kapu alatt. — Heltay Ferencz: indítványozom, menjünk Bánffyhoz. (Éljen, éljen.) A h­ázelnöknél. Münnich Aurél: Nagyméltóságú elnök úr ! Az évforduló első­sorban családi ünnep, olyan mint egy részvénytársaság igazgatóságának az ünnepe, vagy ülése; kedélyes, ha nagy a tant­eme, kellemetlen, ha rosszul záródik az üzletév. Kubinyi Gyurka: Mint az üveggyár! Veszter Imre : Mint a festékgyár! Bessenyei Ferkó : Mint a kefegyár ! Münnich Aurél: Igaz, hogy a tavalyi új év kedvesebb volt, mert kevesebben voltunk és kevesebb ember aspirált állásokra, mint ma, a­mikor a párt megszaporodott és benne a béke dü­höng, mint a parliamentben, mely mindenütt kezdi lejárni magát, csak mi tartjuk fenn, mert tudjuk, hogy az tart fenn bennünket és Téged is ! Tartson meg az Isten ! (Éljen.) Perczel Dezső: Kedves barátim! Hálám elismeréséül és mert jól ismerem a magyar természetet, a szomszéd termek­ben fölteríttettem ! Boldog új évet kívánok ! Mamelukok kara : Ez már beszéd ! Szentiványi Árpád : Az a kérdés, hogy az ország pénzén megy-e ? Mert akkor nem eszem. Mamelukok kara : (Szentiványihoz :) Ha szabadelvűvé levél, Soh’se kérd, hanem csak egyél! Profti új év ! (A falon mint «Mene­tekel ufarsin», megjelen a 34­4-es quota, a hadsereg tisztjei fizetésének, a czivillisztának és az ujoncz­­jutaléknak fölemelése és a fenékbe fúrt húsosfazék.)

Next