Bolond Istók, 1910. (33. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
JANUÁR 2. Ékes Péter kajlasi néptanító és okleveles végzett ébezdész paedagógiai állításai és nézetei. A Csorba Ferkó derék ember. Két fiát tanítom. Ezért aztán hálamát egy szép nyulat hozott az istenadta ! Azt hiszem, hogy csak úgy szerezte. De hát minek azt tudnám? A téli bundám már nagyon el van nyűtve. Ezért az egyért is áldom a telet. Mert hát így könnyedesen is átmehetek a szomszédba.* Hallom, hogy a városok két millió koronát kaptak, aminek nagy részét a rossz fizetésű hivatalnokok között osztották szét. Nem irigylem, Isten látja lelkemet. De hát a faluról meg a szegény falusi tanítóról is illenék megemlékezni. Sült malacz helyett újévre jó lesz egy kis sült tök is, árja és kolbász helyett pedig zsírba sült krumpli. Kenyér helyett azonban nem kell vakarcsot ennem. És igy megvigasztalódom. Apponyi az ő minisztersége alatt ötszáz népiskolát emelt és néhány száz óvodát. Vóni vónánk már elegen. Csak a nebulókról is gondoskodhatnánk tisztességgel. * Azért hát hadd gondoskodom legalább rólatok. Pracznyit, kölyök, hadd verem szét azt a vézna csontodat. Am, ez vár ! Már jól benne volnánk a télben. Meg is kérdezte a szomszéd faluból a mészáros, hogy ölettem-e már? — Minek ? — mondok, — hiszen még nem is fagyott. Mivelhogy én akkor öletek, majd ha — fagy.* A krumplim a veremben bőven csírázik. Ha Isten segít, új termésem lesz. * BOLOND ISTÓK. Átkozott szögek. Sok fejfájást okoz, hogy Holló leszögezte a terminusra falállítandó bank dátumát.