Bolond Miska, 1866 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-16 / 37. szám

37-ik szám. Pest, september 16-án 1866. VII. évfolyam. HETI NAPTÁR Hétfő, sept. 17. A magyar minisztérium kinevezése elhalasztatik a keleti kérdés megoldásáig. Kedd, sept. 18. A dolgok jelen állásában az állatkerti füles baglyok remélni kezdenek, hogy jobb applicátiót fognak kapni. Szerda, sept. 19. A legújabb 400 millió következtében a papírok, t. i. hogy a nagyon fogyasztódó közönséges papír­ok értéke­­ emelkedik. HETI NAPTÁR. Csütörtök, sept. 20. Bach báró egy hajszált keres, melylyel az ő és utána következett kormányok közti különbséget megmérje. Péntek, sept 21. A kolera örül, hogy az emberek közt gazdálkodhatik, mert nálunk már úgy sem talált volna egyéb pusztítni valót. Szombat, sept. 22. Lamartine kikiáltatik a hatodik nagyhatalomnak, mi­után folyvást pénz­zavarban van , s örökké kölcsönöket sürget. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési dij negyedévre 1 frt. 50 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadó­hivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. Uj előfizetés „BOLOND MISKÁRA“ Évnegyedre (jul.—sept.) . . 1 frt. 50 kr. Félévre (jul—dec.) . . . 3 frt Gyűjtök minden 10 után egy tiszteletpél­­ dányt kapnak. Telegrammja... Telegrammja jött megint a Sok lapnak: Magyar minisztériumot Nem adnak. Nem adnak azt, se egészet, Se csonkát. Ahogy azt a Zichy Tónik Megmondták. Baj is volna, tudom mindjárt E végett. Meg kellene csinálni a Megyéket. Kárba veszne zsandárok uj Kalapja, Mono P­ó­­­i nagysám otthon Maradna. És jönne tán Inter Pál ur Helyette : Gyanakodva, beleszólva Mindenbe. Mire kell ez ? .. mire kell az ? Meg amaz ? Azt is kérdnek tán, hogy mért nem Jön tavasz ? .. Meddig kell még száraz szalmán Telelni? — Legkényelmesb semmiért se Felelni. Bolond Miska. Töredékek egy kivándorlátt angol ujságiró naplójából. (Vége.) Bécs, sept. 2. —18.. Voltam több elővárosi színházban; — el­voltam ragadtatva; — csupa klasszikus népszín­mű a „Kikeriki“ és „Hansjörgel“ szerkesztői­től; — az értelmes közönség a legkisebb frivol célzást legnagyobb indignatióval lepiszegteti; — ha valamely színésznő vagy táncosnő erősen kivágott ruhával a színpadra lép, a közönség illedelmi érzülete ily megsértése miatt addig tombol, míg a botrány okát a színpadról el nem távolítják. — Bele szerettem egy csinos szőke színésznőbe; sok utánjárás után megengedé, hogy bemutassanak nála; — a Sz. István tér egyik kirakatában ezer forintos shawlt láttam, — megvettem, — lábaihoz akartam letenni, — de midőn szándékomat észrevette , szobájából kikergetett; — a min még jobban bámultam, az volt, hogy a zavarban nála feledett shawlt is utánam dobta. Bécs sept. 5. —18.. Ma jelen voltam a Severinus egylet ülésén. — Egy jezsuita pap előadásában a „zsidó új­ságírók“ szót használta. — A mérsékelt lapok ki akarták lökni, — a tüzesebbek megkövezni. — Az elnök rendre utasítván a szónokot, indít­ványozza, hogy a gyülekezet annak bebizonyí­tására, miszerint a szónok nézetét nem osztja, 50 szegény zsidót vendégeljen meg. Brun­ner Sebastian erre kijelenté, hogy ő maga kész 10 zsidót megetetni.— Ezen egylet egy­­átalában sokat fáradozik a nép felvilágosodása ügyében. Bécs, sept. 3.—18.. Tegnap este a Kohlmarkton és Grabenen sétáltam ; segélykiáltást hallok ; — egy elegáns hölgy rimánkodva kért, szabadítsam, meg egy tolakodó ember ostromlásától. —­­ minden este itt szokott sétálni, de ilyesmi még soha sem történt vele. — A szucer bocsánatot kért, mert idegen létére nem tudta, hogy magában sé­tálgató hölgyet nem szabad megszólítani. — Kísérőül ajánlkoztam; a hölgy haragosan visz­­szautasító ajánlatom; de újabb botrány elke­rülése végett, karomat elfogadá; elmentünk a „Strauszli“-hoz ; itt más két dáma is helyet fog­lalt asztalunknál. — Midőn a vacsora árát fizet­ni akarom, a hölgyek nagyon sértve találták magukat; felállottak, kifizették az én vacsorám árát is és ott hagytak a faképnél.— Azt hivem, hogy legalább báró kisasszonyok, de a pincér, a­ki a kínált borravalót szintén visszautasította, mondá, hogy „kézművesnek.“ Bács sept. ..—1.8.. Roppant sensatio! Ma egy jelentéktelen fűszeres bundát jelentett. Ilyesmi itt már tíz év óta sem történt. A szerencsétlen szégyenletében főbe lőtte magát. A hátramaradt özvegy kije­lentette az újságokban, hogy saját pénzéből a hitelezőket az utolsó fillérig ki fogja elégíteni. Bécs, sept. 7.—18.. Tegnap estére a híres Gallmayer kisasz­­ezony jutalomjátéka volt hirdetve ; kötélén can­­cant akart táncolni, hogy a párisi Rigelbachet letegye. — Strampfer ennek ellenében hirdette, hogy Geistinger kisasszony a „Schöne Helene“­­ben az álomjelenetet végig fogja játszani,a­nél­kül, hogy Menelaus őt zavarni fogná. Általános botrány egész Bécsben. — Este mindkét szín­házba elmentem; a Wiedenen csak Zang urat, a Cáriban csak Kuranda urat láttam ; mindegyik egy kosár záptojást és rothadt almát hozott volt magával, hogy a komédiásnékát azzal do­­bálgassák.— Az előadás elmaradt, — egy néző kedvéért csak nem játszhatnak. — Ellen­ben egy automimiai előadásnál, melyet Hugo Károly a Sophiensaalban rendezett, oly nagy volt a tolongás, hogy 13 személy halálra gázol­­tatott. — A belépti jegyek mesés áron keltek. Krepelesz bankár egy jegyért 2000 frt öster­reichische Währungot adott! Bécs, sept. 8.—18.. Végem van ! Látván, hogy a „Socialis res­­publica“ irányával nem boldogulok, szerencsét próbálgattam álszenteskedő, szabad szellemű, fölfelé és lefelé egyaránt hízelgő vezércikkel; — már ez hatott; — a legszentebb érzelmeiben megbántott bécsi nép dühe nem ismert határt; — a szerkesztőségi irodát megrohanták; — aj­tót, ablakot,­bútort összetörtek, minden megle­vő példányt és kéziratot megégettek, engem és munkatársaimat gyalázatosan elvertek és dühök csak azután csillapodott, hogy térdre borulva, a megbántott tömeget megkövettük. — Hátam erősen fáj, de ily szabadelvű és politikailag tántoríthatlan nép előtt kalapot emelek. John Lying Fellow of Devil.

Next