Bolond Miska, 1866 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1866-11-25 / 47. szám
47-ik szám Pest, november 25-én 1866. VH. évfolyam HETI NAPTÁR Hétfő, nov. 26. A státusadósságot dogmává akarják emelni, mely szerint az egy és oszthatlan. Kedd, nov. 27. A birodalmi halak búsulnak, mert Ausztriában akkora a zavar, hogy ők sem képesek belőle kiúszni. Szerda, nov. 28. Bécsi barátaink fát ígérnek nekünk a télre, ha előbb a szobából kályhánkat kihordjuk. HETI NAPTÁR. Csütörtök, nov. 29. Az ázsiai kivándorlók üres helyet keresvén, ahol letelepüljenek, e végre megkínáltatnak a mi Státus-kaszszánkkal. Péntek, nov. 30 Az akadémia a felsőházban tartandó beszédek megérthetése céljából előlegesen ügyes fordítókat nevez ki. Szombat, dec 1. A leirat által a képviselőházban támasztott lelkesülés oly viharos volt, hogy a „W. Abendpost“ levelezőjének füle dobját megrepesztette , ezért nem hallott belőle semmit. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési dij negyedévre 1 frt. 50 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadó hivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. Uj előfizetés „BOLOND MISKÁRA" Évnegyedre (oct.—dec.) végéig. 1 frt. 50 kr. Gyűjtök minden 10 után egy tiszteletpéldányt kapnak. Pletykák. Azt mondják, hogy Napóleon jó ideje meghalt volna , helyette egy mézes-bábos Ült Párisban föl a trónra. Hanem hát ezt a publikum Észre nem veszi, nem látja . Mivelhogy a mézes-bábos Úgy hasonlít a császárra. Azt is mondják, hogy Beleredi S Majláth is rég meghalt volna. És helyettük lovag Schmerling Ült föl ismét már a polcra. Hanem hát ezt a publikum Észre nem veszi, nem látja . A lovag úr úgy hasonlít Belcredire és Majláthra. Holond Miska. Megjelent és nyomás alatt levő munkák ismertetése. 1. „Magyar helyesirás.“írja Báró Remény. Kiadjákaz utat neki:) Akadémiai közöny és írói Lustaság. 2. nA jó barátok.“ Megbecsülhetlen nyereséges munka. Szerzője nem tudatik. Árát hiában iktatnánk ide, miután e ritka jelességü könyv — fájdalom már sehol sem kapható eredeti kiadásban, fordításban, vagy második, harmadik kiadásban pedig nem érdemes megszerezni, annyi benne a hiba és élethűtlenség. 3. „Csöndes órák.“ Szelid, nyugalmas olvasmány, özvegy emberek számára. Irta: Mors. 4.„Eladó leányok.“Költemények.Szerzi és saját költségén ki is adja (ha veszik.) Pap A. Az eszmék nem újak ugyan, de a rímek csattanósak s az alakok, dacára, hogy kölcsönzöttek, meglehetősek. Minthogy roppant mennyiségű példányban állíttattak ki,csak fűzve vannak ; a vevők beköthetik tetszéseik szerint selyembe, bőrbe, vagy vászonba. Épen ezért egyegy példány ára csak egy szép kérés. 5. „Nemzeti viselet.“ írja: Honfi Bú. Nyomja: Diva,t Hóbort. Kiadja (érte a pénzt:) Hölgy Ur. Ára: francia vászonba húzva több, mint magyar selyembe fűzve. 6. „Coldus-bot.“ Regény, aranyos kötésben. Szerzi: Fényűzései Aranka. Nyomja: Váltó Mózes. Ara: Késő Bánat. 7. „Erkölcsi tanácsok.“ 14—16 éves leánykák és fiatal menyecskék számára, írták : Papa , Mama és Férj. Zsebkiadás. A kisleányok és menyecskék— dicséretükre legyen mondva — semmit sem mulasztanak el, hogy e hasznos könyv szép céljának megfeleljen; mert, mihelyest csak szerét tehetik, azonnal zsebre rakják. 8. „Rajnai képek.“ Ország-, nép- és tájismertetés. Politiko-históriai munka. Poroszból franciába teszi: Napon Leo. Nyomja: Rics Mark. Kiadja: Király Vilmos. Ara: ? 9. „Opportunitás.“ Politikai röpirat. Jutalmat nyerendő a pályamű. írják: Akosi Czyr és társai. Ára: több rendjel. 10. „Egy krinolin története.“ Kalandos elbeszélés négyszemközt, fiatal emberek számára. Irta : Pár is, fordítják és forgatják többen. Dacára a sok szorításnak, mely e nagyszerű mű megjelenését rendesen akadályozza és az ostromnak, melylyel minden szegletben találkozik, roppant elterjedt annyira, hogy már a gyermekek is hozzá férhetnek. Kapható: bársony-, selyem-, vászonborítékban falun és városon egyaránt. 11. „Magyar tudományos irodalom.“ írják: többen. Kiadják: sokan. Nyomja: a részvétlenség. Mindamellett, hogy senki sem veszi, maholnap az egész hazában sehol sem lesz kapható. 12. „Pénz.“ Ostoba emberek számára Írja: Fortuna kisasszony. Ez az egyetlen emberi mű a társadalomban, melyen legjobban kapnak, s melyet legtöbben olvasnak. Ára: régen munka volt; ma többnyire erényen és becsületen vészig az emberek. 13. „Fü g getlenség.“ Érett és józan emberek számára. Különös mégis, hogy leginkább a gyermekek, fiatal leányok és menyecskék könyvnélkülözik. 14. „Vőlegények.“ Lyrai költemények, kéziratban. Finom, ideál-papírra Írja: Hajadon Özvegy. Mindamellett, hogy egymást érik a megrendelések és tudakozódások, mégsem akar megjelenni. Célszerű lenne, ha a szerző maga személyesen nézne utána és saját költségén eszközölné annak megjelenését. Az ily kényes és fontos művek kiállítását nem igen tanácsos a véletlenre vagy épen másra bízni. Mi részünkről szívből óhajtjuk, vajha mielőbb és minél több példányban forogna e kjed- es munka az azt leírni és olvasni vágyók kezén. A „Legények“ című kalandos és erkölcsrontó mű, nézetünk szerint, sohasem pótolhatja a kedvesen gyönyörködtető „Vőlegények“-et. 15. „Mesék.“ Nagy és kis gyermekek számára, irta: Tapasztalás. Hosszas ismertetés helyett ide iktatjuk tartalmát, melynek egyszerű címei magukban többet érnek a legmelegebb ajánlgatásnál. I. Szerelem. II. Hűség. II. Igazság. IV. Barátság. V. Hála. VI. Becsület. VII. Erény. VIII. Érdem. IX. Hazafiság. X. Testvéri szeretet. XI. Elismerés. 16. „Egy melltü története.“ Elbeszéli maga a melltü. Kiadja: Ötvös. Nyomja (még) itt-ott, egy-két szegény becsületes leány. Mióta felnőink leplezetlen kebellel járnak gyalog és hintóban, e műnek semmi kelete sincs. A szemérem-korban igen keresett és féltett volt, és sokan épültek szúrásától. Ma már semmi ártalmára sincs a merész kezeknek s semmi hátrányára a szemtelen pillantásoknak. Id. Kongó: Hivatalos lapok. Ausztriában a bélyeggel meg nemnyomorgatott hivatalos lapoknak eddig az volt a bajuk, hogy sok mindenféle hatóságnak lévén szerkesztésükbe beleszólásuk, a sok szakács rendesen elsózta a levest. Most egy rendelet jött ki, melynél fogva a hivatalos lapokat mindig valamely hivatalnoknak kell szerkesztenie, s a kormány intézkedéseit támogatnia a mérsékelt fizetésért, s hogy e lapokat krajcárjával kell árulni, a minthogy már Pesten is árulják azokat. Az ily hivatalos elmezsengéknél pedig az a tapasztalat, hogy olcsó húsnak hig a leve. Tessék csak a lapbélyeget eltörölni, a törvényeket életbe léptetni, s majd tapasztalják, hogy a nem hivatalos sajtó is mennyire képes a kormány életrevaló intézkedéseit támogatni .