Bolond Miska, 1869 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1869-11-21 / 47. szám

Az első hó­pehely. Száll, száll a hó, palotában Fényes asszony kedvre kél, Valahára! — így kiált fel Itt lesz a bál, az estély: Vájjon melyik lesz a boldog, Szivem üdvözilni kit fog? Ásítva kél föl az urfi, Kitekint az ablakon Holláh! — kiált — csak hó legyen, Szürkéim befogatom: Vájjon lesz-e asszony-állat, Ki ily csábnak ellenállhat? Kezet dörzsöl a pénztőzsér S felkiált: itt a szüret, E hó­pehely bankó nékem, Kölcsönben nem lesz szünet: Vájjon ki lesz első­ bohó, Kit megrnkat a húshagyó ?... Utcza-sarkon vak leányka Kinyújtja két kis kezét Megérzi, hogy esik a hó, S eszébb vonja rongy mezét, S felsóhajt az árva szegény : Melyik utczán fagyok meg én ? .. 187 utazott a suezi kanális megnyitásárára. Mon­danom sem kell, hogy ez igen humanisztikus eljárás az ellenség irányájában. Egyébiránt taktika is lehet; meglid­, hogy Afrika felül kerülnek a morlákok hátájájába. Rigoletto, ezen nagy, német származású Staatsmann is azt énekli a hasonczimü operában: ,Csitt, csak lassan, még pedig egy s-sel. Állam­­büdzsés jó étvágyat kívánok Krümmer urnak. Kipfelhauser.—j>íSSsc-­ Kipfelhauser a nagy világban. —• — Kedves Kräm­­m­­er úr! Tehát megint nem magyar „hadsereg“, ha­­­nem „hadcsapat." So ist Kies. Megint megcsináltuk. Azért­­ sem. Lehet „hadrészlet“,„had­­portio“, „hadhalbszeitli“, de „hadsereg“ még­sem lesz. Dalmátiában auf­­hébolhatták a Standrechtet, de mi ennek a „hadsereg“ szónak megint kitekertük a nyakáját. Csak az volt a baj, hogy majo­ritásunk lipótvárosi bazilikája ezúttal kissé ingadozott, s ha a horvát oszlopok nincse­nek, nyakájunkra sturtzol a kupola. Valami húszan mentek át egy kis baloldali gast­­vorstellungra. Aztán ha még csak szavaztak volna, de beszéltek is. Gregorius Patrubán azt mondta, hogy legyen legalább a ma­gyar katonának jogcziméje, midőn meg­hal. Schwärmerisch beszéd. Nekem egyszer nagy kólikám volt, midőn csak hajszál tar­totta, hogy nem mentem át a szellemi Laj­­tán túlra; bizony nem jutott eszéjembe, hogy miféle tituluson fahr­e hin. Pedig olyan sze­líd, igazi jó jobboldali képéje van ennek a Patrubánnak. Hogy tauscholja magát az em­ber. Nekem eddig Hausarcztom volt. Többé be nem vennék tőle, uit um die Welt, még beadna nekem valami reformpilulát s egy szép reggel nem Kipfelhauser, hanem Krüm­mer gyanánt találnék fölébredni. Г dank schön. Egyébiránt már most csak várom, hogy Patrubán mikor változtatja nevéjét Petur bán-ra. Meglesz. — — Hanem — Gott sei dank — másnap helyrehoztuk ezt a kis hallucziniro­­zást. Jöttek a baloldalról határozná schneptek, javaslati nyulak, indítványi rókák, und so weiter, egy nap vagy öt. Leflintáztuk mind, némelyiket egyetlen szó nélkül, nem nézve, hogy a vad saison-fähig é ? Már most aztán hozhatják a vadásztörvényt. -------Dalmátiából pedig semmi hír se jön. Wie es scheint, hadseregünk is él­ Fráter György. Nagy történelmi tragédia, mely Szász Károlynak öt fel­vonásába , a közönségnek ötödfél órájába, a Teleky­­alapitványnak száz aranyába került. (Először adták 1869. nov. 12-én ; utószor nov. 12-én 1869.) PAULAI­ ZáPOLYA (halálos ágyán fekve haldoklik) Mi rém az ott?... Tán Dózsa? .. . Nem, nem ő ! Szász Károly az, ki halnem késztet itt, Minthogy ő Szász, Szász-Sebesen. S várjon Miért e sietség ? Mért nem halat meg Szász-L­a­s­s­u­n, mért Szász-S­ebesen? Ahá, Tudom már, ez tragédia legyen, S miért végződjék ily darab halállal, Ha már halállal kezdhető? S különben . . . Miért tagadjam? én megérdemlem kora halálom , tragikus bűnöm , hogy E darab rendezője én vagyok. (Meghal.) PRÁTER György: A száz aranyt hát szépen meg­nyerem, Ez aztán diplomatikus tehetség ! De jól is jó a pénz, mivel Budára kell áttennünk a scénát szaporán, Erdély vasútja még nem kész pedig És igy az útiköltség rengeteg. (Budára utazik.) TÖRÖK BÁLINT: (A lánczhid előtt.) Ezer pokol! Nincs két krajczár zsebemben, Pedig most Pestre kell átmennem, ott Királynőmnek szerelmet vallani. Szász Károly, (zártszéken.) Tyhír ördög adtát, ezt elfeledém! Miért is adtam szerepét Kovácsnak, S nem olyannak, kinek van két krajczárja! FRÁTER György: Bálint, én itten Lónyay vagyok, Itt a két krajczár, menj a hidon át S compromittáld magad és Izabellát. SZOLIMÁN: Füh, összetört e rémitő kocsi, A császárfürdő omnibusain jöttünk át Pestre. Scandalum, hogy ennyit Uszit bennünket szerző erre-arra. S miért jövénk most Pestre ? ... Hogy azonnal Tordára menjünk ismét, már pedig Szász-Sebesről sokkal közelebb leendett. (Kocsiba ül. Bl.) Fráter György: Megcsaltál, átkozott török ... De várj Én is megcs .... (Változás. A szinhely Enyedre költözik.) Mi volt ez ? Bűbáj ? Szemfényveszteség ? Pesten kezdem a szót és mielőtt Bevégezem, Enyedre transferálnak ? Hah látom, az osztrák is megcsalt ! De várj , én is megcs . . . (Változás , az elkezdett szó Alvinczen végződik be.) ....­alandlak úgy, hogy fejed vakalandod (Válto­zás, a színhely New-Yorkba tétetik át.) A KONDUKTEUR (belép a vagyonba) Bocsánat, t. színész uraim, Csekélyke tévedés forog fenn itt, A scénát mert N­ew-Yorkba transferáltuk, Holott csupán Gyalura kelle mennünk. FRÁTER György: Közlekedési minisztériumnak Soha drámában ennyi dolga nem Volt s én Eötvösnek azt tanácslanám, Szász Károlyt oszsza be Mikóhoz inkább. De hab, mi ez ? (A scéna Piripócsra tétetik át.) Gyilkosság ? Ki ölet meg ? Fogalmam sincs, miért ontják ki vérem. EGY HANG A KARZATRÓL. Fél tizenegy az óra, még tovább Akarna élni ? Hát a zárhatos ? A SÚGÓ (Práterhez.) Az istenért, haljon meg Feleki Uram. SZÁSZ KÁROLY: Halj meg, Miklós, a halhatatlanság Számodra úgyis ki van eszközölve Horváth Mihály összes munkáiban. FRÁTER György. Megcsaltak és meghaltam !... Megfordítva : Meghaltak és megcsaltam ... Száz arany ... Adjó világ... Olyan beteg vagyok, mint Szathmáryné, Tóth József, Hóman Olga , Lendvay Marczi... (lásd a szinlapot) (Meghal, a színhely Ó-Bulára tétetik át, hol a függöny, miután még legördültében Marmaros-Szigetet érintette, földet ér.) — Társürgönyök. Sz.-Pétervár. Egy ukáz által Lengyel­­országban uj ujonczozás rendeltetik el; alá­esnek azok, a kik 1870-től 181­0-ig fognak születni. Cattaro. Tegnap egy pár magyar baka a sorposzton fennszóval olvasta egy néplapból a magyar országgyűlési beszédeket. Midőn egy ellenséges csapat közeledett, épen Szirmay egyik periódusát olvasták, mitől aztán az ellenséges csapat rendetlen futásnak eredt. Gróf Auersperg ezen nagy eredményt rögtön telegrafh­ozta Kairóba. Páris. A császár folytonos hallgatásából azt következtetik, hogy miniszterkrízis lesz, vagy pedig — nem lesz. — Rochefort min­dennap száz verebet fog — dobbal. Bécs. Az itteni magisztrátus egy bizalmi nyilatkozatot küldött Egyptomba Beuszt után, melyben sajnálatukat jelentik ki azon vakmerőségért, hogy meg tudnak élni nála nélkül is. Csemegék.­ ­AK A p­e­s­t­i honvédek , kik a város végén valami nyomom fabódékban (Baracké) hőseinek, petitiót akarnak küldeni a távollevő honvédelmi miniszterhez , hogy miután keményen fáznak, küld­jön nekik egy kis­­ Egyptomot. Dm Bécsben a napokban oly nagy vihar volt, hogy egy pár kétfejű sast ugyancsak egy pár budai középület kapuja fölé fújt. Ж A prímás általános absolutiót­ igér egy közelebbi ünnepélyes alkalomból. Akkor talán meg lesz bocsátva Zichy Tóni nagy bűne is, hogy a közös iskola gyermekeivel confessionalizmus nélküli imákat mondat. A Beleznaiban tartott országgyűlés­nek nagy közönsége volt. Az a hir terjedt el, hogy azt a 6 milliót, melyet Lónyay meggazdálkodott, ott fogja kiosztani Madarász. S No de oly nagyszerű sikert még senki sem vívott ki a házban, mint Eimanoceros szűz beszédével. Elmondhatja, hogy veni, vidi, vici. Csak felállótt s már nevettek, csak nézett s már kaczag­­tak, csak egyet szólt s pártkü­lönbség nélkül hahotá­­zott az egész ház.­­ Egy új „temetkezési egylet“ van kelet­kezőben, neve jobboldal. Pár nap alatt eltemette a teljes „vallásszabadságot“, a magyar „hadsereget“, „a törvények előtti teljes egyenlőséget“, „incompa­­tibilitást“ stb. A sírkövekre ez lesz fölírva : „j­o­b­b­­oldali reform.“ -^xS)Q&o-Folytatás a melléklapon.

Next