Bolond Miska, 1869 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-03 / 1. szám
Az újévi gombák. (Bemutatja V. de V.) Van szerencsénk a t cz. közönséggel tudatni, hogy január elsején ezégünk alatt a következő czimüs irányú uj hírlapok jelennek meg, melyek előfizetésére a nagyérdemű publikumot tisztelettel felhívjuk I. A csecsemőbarát. A lap iránya s feladata benne van czimében. Öregek és aprók, rövidlátók és jobboldaliak, dandyk és állattenyésztők számára vannak lapjaink, de a csecsemők, a jelenet örömeiről, a jövő e reményeire nem gondolt senki, szellemi foglalatosságukról nem gondoskodott senki, pedig mily roppant kincsek rejlenek e néma angyalokban! Szólani fogunk lapunkban mindenről, mi kedves előfizetőcskéinket leginkább érdekelheti: bölcsődalokról, és lófuttatásról, naiv mesékről és szomorúművekről, czukorgyárakról és a legújabb divatokról. Az előfizetési díj felette olcsó, minden féléves előfizető azonkívül külön kedvezményül egy szelencze bonbont kap. II. A kortes. Alkalmas, időben e lap meg nem indulhatott volna. Nem dicsérjük, nem ajánljuk, el kel az ezégér nélkül is, minthogy tudjuk, hogy égető szükséget pótolunk vele. Figyelmünket kiterjesztjük az egész világra, s mindjárt az első számban Verdagyon Mátyás híres hazánkfiától egy ily czimű czikket hozunk : „A bortermés befolyása a kormánypárt erősbítésére." III. A ferblijátékos. Ily czimmel tudományos szaklapot léptetünk életbe, mely mind béltartalma, mind kiállítása folytán méltán versenyezhet majd a hason irányú egyéb szaklapokkal, például a sakkújságokkal. Minél több pénz van forgalomban, minél nagyobb bátorsággal bírnak a polgárok, annál virágzóbb a haza dolga, s minthogy a nemes ferbkben pénz is forgalomban van, játszásához nem csekély bátorság is igényeltetik, azon meggyőződésben élünk, hogy a „színek“ virágzásával a haza is virágzik. Előre feltéve, hogy minden előfizetőnk tisztában van a ferbk elméletével, mi csak a gyakorlati részszel fogunk foglakozni- s tettünk is ennek folytán rendelkezést, hogy levelezőink nagyobbszerű esetekben távsürgöny útján is — minden jelentékenyebb csatáról azonnal értesítsenek bennünket. Hittünk, bátran előre, tessék visszahívni! Pest, deczember havában 1868 Humbug, Schwindel et Comp. 3 Kautz főztét is kerülgeti kozma . Ellenfele baloldali kozma. Elvégezték Gyöngyös polgártárst. Ne mondjon több „igen“ t gróf Almássy. Biza bogot bárhogy fonják, kössék. Nem jön össze az a régi „többség.“ A múlt országgyűlésről néhány darab országgyűlési beszéd — gyönyörűen elkészítve — megmaradván, van szerencsém azoknak a magas országgyűlési tagoknak, kik meg fognak választatni, igen olcsó gyári áron eladás végett bejelenteni. Beszédkészitő Tóbiás, Esztergom vármegyének örökös főispánja lévén, illőnek láttatik, hogy Esztergom városának örökös követe legyen, s mint ilyen t éljen Besze János — Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindenörökké Amen! Hírmondós levelező Jakab. A magyar példabeszéd azt tartja: a farkas nem ette meg a telet. . . Jelenleg azonban oly gyenge idő jár, hogy télnek épen nem illik be. Van szerencsém azért a magas királyi ministériumot interpellálni, hogy van e tudomása arról, hogy hová lett a tél Magyarországból ? Interpelláló Mátyás. —-^сО f: (Oj- CC— sfá G o r o v e miniszter úr igen szép beszédet tartott választói előtt Hanem hiába, neкеш még is az a beszédje tet- е ''Wm 85!*k legjobban, melyet a 61 diki■.ЩгоИаК országgyűlésen tartott, s melyben föltétel nélkül követelte a nemzet számára az önálló pénz- és hadügyet, kijelentvén, hogy ezek nélkül alkuról és kiegyezésről szó sem lehet. ír# Tökéletesedünk. Eddig a követjelölti ellenfeleket úgy szoktuk rágalmazni, hogy az illető állhatatlan, érdekhajhászó, posovits, vagy zsidó. Most egy ismerősünkről egészen más hir kering. Feljön a napokban egyik választója s az utczán találkoznak. Választó csak nézi egy darabig jelöltjét, s végre azt mondja, hogy igen rosz hirt beszélnek ám odahaza a nagyságos úrról. — Ugyan mit ? — kérdi nevetve a jelölt. — Hát csak azt, hogy pár hét előtt megméltóztatott — bolondulni. Német Berezit, Csiki Sándort s a többi hevesi agitátorokat — hir szerint — Festetics minisztériumába akarják beosztani, hogy ott végre valahára megszokják a rendet. Őz A „lutri“ nevű intézmény— melyben az állam a legszegényebb néposztály pénzét szokta elhasivasizni — most töltötte be 100-dik fönállási évét. Ezen erkölcsös mulatság az államnak ez idő alatt mintegy100 milliót jövedelmezett. — A czél szentesíti az eszközöket, mondja Kritelius. Zala megyében még a jobboldali konferenczia is azt határozta, hogy Hári Mór generálist nem lépteti fel követül, Ilári Mór jövőre majd csak a kuczkóból dicsekedhetik s onnan szidhatja Kossuthot, hogy mért nem tette őt generalissimussá. A „Neue freie Presse“-nek van itt Pesten valami német ortodox levelezője, (azt mondják : foglalkozás nélküli kellner) aki hónapok óta nem tesz egyebet, mint piszkolja a magyar nemzetét, de úgy, ahogy ezt az „Augsburger Allgemeine“ a legvirágzóbb korszakában sem cselekedte , szidja nyelvünket, szokásainkat, levegőnket, amit ér, azt mondja legközelebb is, hogy a „polgár“ szót a német „burger“-ból vettük, hogy nem igaz az, mintha mi lóra termett nemzet volnánk, mert ő még csak egy becsületes Sonntagsreitert sem vett észre a Stadtwaldliban, s hogy eddigelé nemzeti vitézségünk jelét sem látta, valószínüleg azért, mert a brúdert még senki nem ért rá megöklözni. Végül pedig azt tanácsolja a magyarországi németeknek, hogy emeljék föl a fejüket, kenjék Magyarországot egy butteres kenyérre s egyék meg. A spanyol királyné (már t. i. a volt) jelenleg fotografirozással mulatja magát. Most már csakugyan rosszul állhat az ügye, mert a desperátus emberek a mai világban vagy valami consortiumot alakítanak, vagy pedig fotográfusok lesznek. Ж Castri Paulina énekesnőről írják, hogy kificamitotta a lábát s e miatt most nem énekelhet. A mi pesti énekeseinknek nem a lábuk, hanem a hangjuk ficamodott ki s aztán még is énekelnek. Ж Télen át a párisi előkelő spiceokban megint gyűjtenek Péterfilléreket. Nálunk meg — úgy halljuk — hogy hasonló estélyeken a subventionált írók számára Andrássy-filléreket akarnak gyűjteni, mert a Schmerling idejéből fenmaradt dispositionsfond már elfogyott. ÍN Esztergom köbölkuti kerületében a baloldal jelöltje Andrássy Gyula. Egy jobboldali lap mennyei naivitással teszi hozzá, hogy ez nem a miniszterelnök ám ! M A „P. Napló“ az általa valaha legjobban piszkolt „Augsburger Allgemeine-t most világlapnak nevezi azért, mert a baloldalról azt a nevezetes ostobaságot írja, hogy reactionárius. ff. G i s k ra és Berger polgárminiszterek bárósággal járó érdemrendet fogadtak el. Különben pedig ők voltak azok, kik anno 48-ban odaszavaztak a német szövetségi gyűlésen, hogy a nemes levelek s a pántlika-cziczomák osztogatását el kell törülni, így változik meg az ember, ha miniszter lesz. *K A budai népszínházban „Utolsó próféta“ czímű darabra készülnek A darab hőse állítólag — Szini Károly. N Napoleon császár kétezer forintot adott Miksa, mexikói császár szobrára, ami elégszép áldozat tőle, ha meggondoljuk, hogy már Miksa császároírba juttatása hány milliójába került. M Sőt Kormánypárti lapok dicsekedve említik, hogy Budán a karácsonyi ünnepek alatt semmi nevezetes gyilkosság vagy rablás nem történt; még a belügyminiszteri excját sem lopták el, miután az ünnepeket Pozsonyban töltötte.^bc.o g: o-jc^ Választási hírek. (Ártatlan versekb en.) Felfordul a nagy tekenős teknő — B e s z e bukik , az már kétszer kettő. Nyitra partján szőke vásznat mosnak — Koszul áll ott dolna Tóth Vilmosné . Nemkülönben azt beszélik, bitto. Szigetváron nem kell többé Bittó. Szentesről jönair szárnyán a szélnek . Puliszkyról ott már nem is beszélnek. Garantirozatlan hírek. * A miniszterelnökiexja is elmegy választói közé. S-A.-Ujhelyen ez alkalomból nagy bankett lesz s 500 négy éven alul gyermek kórusban fogja énekelni az „a mit óhajtottunk, mindent megkaptunk“ hymnust, melyet ezen alkalomra Szász Károly versekbe szed, B a r ta u s pedig zenére fog tenni. * Tegnap viradóra a város négy szélén ugyannyi csonka embertagot találtak ; mind a négy darab összeillesztetvén, kiderült, hogy a 11 száz Ferencz alkatrészei, ki a múlt héten Csernátony által a szó teljes értelmében összetépetett. * A napokban egy Pesten átutazott muszka jelent meg az országos főpénztárnál s kérte az őt illető penziót, melyet — hallomása szerint — a majoritás a muszkáknak megszavazott. Nehezen sikerült fölvilágosítani a derék embert, hogy azt a pensiót csak a muszkavezetőknek szavazták meg, nem pedig egyszersmind a muszkáknak is.