Erdélyi Bomba, 1935 (3. évfolyam, 1-28. szám)
1935-01-05 / 1. szám
Cenzurat. ERDÉLYI III. ÉVF. I. SZÁM. SZATIRIKUS HETI REVÜLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Sir* Reg. Maria 12. Boldog éűjévet kívánunk kedves olvasó mindnyájatoknak, akik az elmúlt 1934-es esztendőben rendesen megvásároltátok az „Erdélyi Bombát“ és vártatok, egyre vártatok, hogy a betűkön kereszetül mikor üzenünk nektek valami jót, valami kellemeset és biztatót, valami olyan hírt, amely mindenkinek az örömet szállítaná, azt a nagyon kis örömet és nagyon kis boldogságot, amely olyan nagyon ráférne mindnyájunkra, akik ma élünk, amelyet mi is csak vártunk és nem tudtunk szállítani nektek, de azért ne haragudjatok ránk. Ne haragudjatok, amiért az elmúlt esztendőben a nyomor frontjáról adtuk a legtöbb jelentést, az éhezőkről, az önmagukkal meghasonlott szerencsétlenekről, az öngyilkosokról, a sikkasztókról, a házasságtörőkről, az elcsábítottakról, a becsapottak tragédiájáról és a mindennapi életnek annyi megrázóan szomorú eseményéről. Ne haragudjatok ránk ezért kedves olvasók és ne tartsátok puszta udvariassági megszokott frázisnak újévi üdvözletünket, amelyet itt küldünk nektek, akik minden megjelenésünkkor végiglapozzátok az újságot, küldjük mindnyájatoknak, felnőtteknek és gyermekeknek, egészségeseknek és betegeknek, milliomosoknak és koldusoknak, a kenyérben levőknek és munkanélkülieknek, öregeknek és fiataloknak... akiknek mindnyájatoknak ott él szivében és lelkében a remény, az öröm, a boldogság, amelyet fel lehet találni, amelyre rá lehet eszmélni... csak egy kis boldogságot kívánjatok egymásnak mindnyájan és már boldogok vagytok, csak higyjetek a lelketekben és szivetekben és boldogok vagytok, csak emeljétek fel a fejeteket a csillagok felé, a napfény felé, a jövendő felé és mondjátok egymásnak ezt a drága szót, amelyet sohasem lehet elkoptatni, amely meleséget ad, amely sohasem lesz frázis, ha a szivetekkel mondjátok : Boldog újévet kivánunk mindenkinek... (sss. e.)