Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1876

I. Jelentés az 187®­.-diki tanévről. Az 1870/7-diki tanév a September hó három első napján tartott beiratások és egy vásári nap küz­­benjötte után September hó 5-én Nagytiszteletű Schleining Károly esperes ur jelenlétében, az iskolai törvények, fölolvasásával megnyittatván, az előadások September 6-án vevék kezdetüket. Mindenekelőtt a föntartó egyházmegye ismételt nemes áldozatkészségének egy tényéről kell megem­lékeznünk. Midőn az egyházmegye ugyanis algymnasiuma jövőjének és fölvirágzásának biztosítása tekintetéből azt alapítása helyéről Sárszentlőrincről az 187°/1-diki iskolai év kezdetével Bonyhádra helyezte át, vétel útján téves udvarral és kerttel összekötött iskolai helyiségnek jutott ugyan birtokába, de az új iskolaépület kijavítá­sánál, illetve átalakításánál pénzerő hiányában csak a legszükségesebbekre — tantermek, szertári és convic­­tusi helyiségre — kellett szorítkoznia. Az áthelyezés óta az esperesség a még hiányzó szükséges tanszerek megszerzésére fordítván pénzerejét, az iskolai épület udvarra eső hátsó részének átalakítását ez ideig elhalasz­tani volt kénytelen. Múlt évi augusztus hóban tartott közgyűlésén azonban az egyházmegye az iskolai épület dűlő­félben volt e hátsó részének is átalakítását, még pedig két tanári lakássá 3—3 szobával elhatározta és az építkezést nyomban meg is kezdete. Miután pedig az egyházmegyei közgyűlés belátta, hogy a különben is csekély tanári fizetés mellett ezen természetben két tanárnak átadandó lakásért bért nem fogadhat el, a tanügy iránt mutatott eddigi áldozatkészségéhez híven elhatározta, hogy a tanári fizetés 100 írttal emeltessék. Az építéssel kapcsolatban az isk. nagybizottmány indítványára fent említett közgyűlés egyszersmind határozattá emelte azon rég táplált óhajtását a tanári karnak, hogy a szabadban fekvő, az iskolai udvarra és udvarkertre rugó s 1600 □" tevő telek az iskolai pénztár terhére befásittassék és ez által az ifjúság idővel oly helyet nyerjen, a­hol a melegebb hónapokban üdítő szabad levegőt élvezhet. (Az építésre és a kert befásí­­tásra tett adományokról alább.) Algymnasiumunk népessége ez is a. évben is gyarapodott és úgy hiszem, nem valótlan állításom, ha a taníttató szülők intézetünk iránt terjedő érdeklődését annak tulajdonítom, hogy a tanári karnak egyik fő törekvése oda is irányul, miszerint a magyar nyelvet, ennek mint tannyelvnek kizárólagos és szigorú hasz­nálatával, a németajkú tanidókkal is úgy elsajátítassa, hogy azt mint anyanyelvüket használhassák. A tanudó ifjúság magaviseletével és szorgalmával a tanári karnak általános megelégedését jelezhe­tem,­­ habár nem tagadhatom, hogy voltak esetek, ahol a tanári karnak a szigorúbb rendreutasítás és erő­sebb sarkalás eszközeihez is kellett folyamodni. Tanulóink egézségi állapota ez idén is kedvező volt ugyan általában, de fordultak elő makacsabb betegségi esetek is, melyek tanulóink némelyikét az iskolába járástól hosszabb ideig visszatartották. Nem mu­laszthatom el az intézet nevében hálás köszönetet mondani a helyben lakó orvos uraknak, névszerint tek. Schád János, Dr. Elbogen Fü­löp, Dr. Obláth Adolf és Dr. Pót Radó uraknak, kik beteg urainkat mindannyi­szor szives előzékenységgel gyógykezelték. Az első félévi nyilvános vizsgák január hó 30 és 31-én tartattak meg Nagytiszt. Schleining Károly esperes, tek. Dobrovszky János esp. felügyelő és tek. Dr. Láng Frigyes iskolai felügyelő urnak, valamint az isk. nagybizottmány több tagjának és számos a nevelés ügye iránt érdeklődő közönségnek jelenlétében. Mint minden évben, úgy ez idén is a tanári kar megengedte az ifjúságnak, hogy a szabadban ma­jálist rendezzen és ezt május hó 26-án meg is tartotta helybeli és vidéki kedves vendégek jelenlétében. Az ifjúság nevében mély köszönetet mondok Nagys. Bárány Sándor, tek. Krámpliny József és tisztendő Lágler Lajos uraknak, kik 2—2 írttal o. é. voltak szívesek az ifjúsági örömnap költségeinek fedezéséhez hozzájárulni.

Next