Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1878
I. Jelentés az 18789-iki iskolai évről. Mielőtt a lefolyt isk. évben előfordult és intézetünk kül- és beléletére vonatkozó nevezetesebb eseményeket jelezném, említést kell tennem a fentartó egyházmegye múlt évi aug. hóban tartott gyűlésének egy az intézet jövőjére kiváló befolyású határozatáról. Ugyanis a múlt 1877/g diki isk. év második felében egyik tanártársunk betegsége miatt tanári állásáról lemondani kényszerült. Tekintvén leköszönt tanártársunk 18 évi buzgó és sikeres működését, lehetetetlen volt, hogy a föntartó egyházmegye erkölcsi kötelességének ne tudta volna, miszerint az állásáról lemondott hivatalnokának — ha még oly csekély összegű — nyugdíjat kellene biztosítani. Miután az esperesség anyagi helyzete ily nyugdíj biztosítását az isk. pénztár terhére nem engedte meg, — nehogy az egyházmegye hasonló esetben szegénységének sajnos érzete mellett nyugdíj nélkül legyen kénytelen elbocsátani hivatalnokát, elfogadta és határozattá emelte az isk. nagybizottmány azon indítványát, hogy tanári nyugdíjintézet létesíttessék — az alapszabályok elkészítésével a tanári kart bízván meg. Miután megengedtetett a tanári karnak, hogy minden tanuló után — hacsak nem nagyon szegény — a beírásnál 1 frtot szedhet, miután továbbá a „bonyhádi dalárda“ a helyben tartott egyházkerületi gyűlés alkalmával rendezett dal- és zeneestélyének fele jövedelmét, t. i. 84 frtot és 30 frt ugyane czélra volt szives fölajánlani és végre a tanári kar is csekély fizetéséből 40 frtot — a mire ezután is évenként kötelezi magát — tett le ez alapra; a tanári nyugdijintézet egy év alatt 240 frtnyi összeget nyert alapul. A múlt isk. évben megürült rendes tanári állásra az isk. nagybizottmány múlt évi aug. hóban tartott ülésén pályázat utján Sebestyén Dávid urat választotta meg. F. 187/0-diki isk. év a szeptember hó három első napján történt beiratások, fölvételi és javító vizsgálatok után 4-én Nagytiszteletű Schiebung Károly esperes úr és más ünnepi vendégek jelenlétében nyittatott meg, amely alkalommal esperes úr körünkbe érkezett uj tanártársunkat meleg szavak kíséretében a tanuló ifjúságnak bemutatni és a tanárok őszinte barátságába ajánlani szíveskedett. A rendes tanítás szept. 5 én vette kezdetét. A téli félévi nyilvános vizsgák f. é. január hó 29. és 30 dik napján tartattak meg az egyházmegyei elnökön kívül számos szülők és a nevelés ügye iránt érdeklődő közönségnek jelenlétében. Miután prot. tanuló ifjúságunknak nagy része a helybeli németnyelvű gyülekezet isteni tiszteletében — mert nem bírja tökéletesen a nyelvet — szellemi épülése hiánya nélkül nem vehetne részt; a tanári kar az eddig szokásban volt három vasárnaponkénti magyar isteni tiszteletet elégtelennek látván, elhatározta, hogy minden vasárnap délelőtt az első osztály termében magyar isteni tisztelet tartassák. A második félév folyamában néhai Zsedényi Ede nagyérdemű egyetemes felügyelőnk szomorú halála alkalmával a prot. tanuló ifjúsággal gyászisteni tisztelet, — i. e. ápr. 24-én, mint " Felségeik a király és a királyné ezüst lakodalma napján az összes tanuló ifjúsággal emlékünnep tartatott. A tanuló ifjúság szorgalmával és magaviseletével a tanári karnak megelégedését fejezhetem ki, habár eltagadni nem lehet, hogy fordultak elő szomorító esetek, ahol a tanári karnak az erősebb sarkalás és a szigorúbb rendreutasítás eszközeihez is kellett folyamodni. Egyébiránt ifjúságunk résztvevő, hazafias érzelmének egyik tanúságaként nem hallgathatom el, hogy a szegedi szerencsétlenség első hírére a maga körében önszántából gyűjtést rendezett, amelynek szerény eredménye 21 fzt. o. é. volt. Tanulóink egészségi állapota általán kedvező volt és makacsabb betegségi esetek nem fordultak elő. Ennek daczára azonban halálesetünk is volt ez évben (9 év alatt csak 1 volt), amely Árky István I. oszt. tanulót ragadá ki az élők sorából. Nem mulaszthatom el az intézet nevében köszönetet mondani a helyben lakó orvos uraknak, akik beteg útjainkat mindenkor szíves előzékenységgel gyógyították.