Miskulin Alajos: Magyar művelődéstörténeti mozzanatok Giovanni és Matteo Villani krónikái alapján - Művelődéstörténeti Értekezések 16. (Budapest, 1905)

1. A renaissance hatása az írókra

1. A renaissance hatása az írókra. I­táliáért és a régi világért való rajongás két egy­mástól elválaszthatatlan fogalom. Róma és itáliai tartományai, a régi világ művelt­ségének őreiül, foglalják magukban a legszebb római emlékek maradványait, romjait. Itáliában a XIV. század elején szaturálva volt a levegő egy oly elemmel, a­mely a régiségek megszemlélése útján a történelmi múltért lelkesedni tudó embereket azok tanulmányo­zására ösztökélte. Ez az elem a renaissance nevet viseli: az ő he­vének köszönhetjük a régi irodalmi termékeknek és tudománynak fölélesztését s a­mely, habár eleinte vészt­­hozó hatással volt az erkölcsi életre, idővel a keresztény világnézettel össze tudta egyeztetni az óvilág műveltségét. Ebben az időben a régiségek csábítólag hatottak az írói tehetséggel bíró emberekre, a­kiket az örök város műveltségének és politikai intézményeinek föltámasz­tására serkentettek. Ezen lelkesítő erő útjában akadályokra nem talált s foglyát egyenes irányban czélja felé vezette, a mely az akkori szokások feláldoztával a régi romjain egy új világot alkotott. A­ régi világ politikai intézményeit a keresztény f

Next