Milleker Bódog: A törököknek első betörései Dél-Magyarországba Zsigmond és Albert királyok idejében és Keve és Krassó vármegyék megszünése 1393-1439 (Temesvár, 1914)
1353-ban foglalta el Szuleimán Gallipolit és ezzel utat nyitott magának Európába. 1365-ben tette I. Murád Drinápolyt az európai török birodalom fővárosává, ahonnan seregei a Balkánon hódító hadjárataikat a világ minden tájéka felé intézték. így jutottak a törökök az északra elterülő magyar vazallustartományokkal és ezek által Magyarországgal is csakhamar érintkezésbe. Az európai fejedelmek közül a pápa volt az első, aki a török veszélyt felismerte. Már 1343-ban hirdetett ellene — Magyarországon is — keresztes háborút. Nagy Lajos, magyar király, ISBB-ban komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy a törököket megtámadja és Ázsiába visszaszorítsa, amikor Sztraczimir bolgár cár ellen hadjáratot indított, amelyre a kir. hadat február 24-ére Temesvárba egybehívta, és amely háborúban a cárt elfogta és a tartományt Himfi Benedek bánra bízta, aki birtokos volt Temes és Krassó vármegyékben és 1366-bantemes és Keve vármegyék főispánságát is viselte. Ennek következtében Lajos hadai már 1366 és 1367-ben harcoltak a törökökkel Bulgáriában. A magyar hadseregben akkor temesvidékiek is hadakoztak, akik a törökök félelmetességének hírét hazahozták. Azután az egyik hadjárat a másikat követte, anélkül azonban, hogy azok a törökök terjeszkedésének gátat vethettek volna. Egy ilyen hadjárat előkészületei miatt időzött Nagy Lajos 1375. május 15-én Temesvárt( és május 21-én Mező-Somlyón.3) 1380-ban is lehetett egy ilyen hadjárat, amelynek költségei fedezésére a templomokban perzselyeket állítottak fel. Egy u. a. évi február 16-án kiállított tanuságlevélből megtudjuk, hogy ') Pór Antal: Nagy Lajos, 380—400. 7) Pesty-Ortvay: Temi. okt., 83. sz.) Tört. és rég. Értesítő, U. F., XIX. 89. 1.