Gaal Mózes: Bethlen Gábor és kora (Budapest, 1901)
I. Az erdélyi fejedelemség
Az erdélyi fejedelemség. A mohácsi szerencsétlen csata után az egységes Magyarország három részre szakadt. Nem mesterséges, előre elkészített feldarabolásról van szó, hanem szétválásról. Az egyetértés összekötő kapcsa ketté pattant: pártok keletkeztek; az egyik trónra ültette a rokonság kapcsán a Habsburg Ferdinándot, a másik ragaszkodott az 1505-diki rákosi országgyűlésnek ahhoz az emlékezetes végzéséhez, hogy ezentúl csak nemzeti, tehát magyar származású királyt fognak választani. A nagyralátó Szapolyai János pártja vitte keresztül annak idején ezt a határozatot, mintegy előre egyengetvén az útját annak, hogy a dúsgazdag Szapolyai családnak megnyissa az utat a királyi trónhoz. A két király: Ferdinánd és János király évekig küzdöttek egymás ellen; ki a mekkora területet elfoglalt, a magáénak vallotta azt; a magyar urakból hiányzott a hazaszeretetnek az a tisztasága, mely a haza érdekeit tartja elsőnek, s megfeledkezik a maga hasznáról. Valóságos zsibvásár, önző árlejtés vette kezdetét hazánkban; cserélgették az urakat, hol 1*