Nagy Elek: A hajdunánási hat osztályu ev. ref. gymnasium értesitője az 1900-1901. tanévről (Hajdúnánás, 1901)
Kik lettek történetirókká
A XVII. század magyar történetirodalma. Kik lettek történetírókká? Az ország pusztulása. A magyar királyság, erdélyi fejedelemség és a hódoltság állapota. Az ország állapotának visszhangja a történelemben. Orátorok, kapitshák, török deákok, tolmácsok, posták. A XVII. század magyar történetirodalma hű képe Magyarország azon korbeli szomorú sorsának. A hajdan egységes Magyaroszágot, melyet egykor három tenger övezett, s melyet még másfél századdal előbb Korvin Mátyás első rangú európai hatalommá tett, már csak a nemzet dicső múltjáról regélő hallyomány ismeri. Az egységes magyar nemzet megszűnt. Hetvenkét megyéből állott hajdan az ország, — írja Eszterházy nádor Stirl-ben —, és most ebből csak harminckettő van a magyar korona fenhatósága alatt és e harminckettőnek is nagyobb fele észben vagy egészen a töröknek adózik. A nem adózó magyarországi lakosok pedig kevesen vannak s többnyire terméketlen vidékeken tengődnek.1) A magyar király hatalma tehát meg van nyirbálva Fennáll még a külön erdélyi fejedelemség is, de ez a két ellenség, a türök és a német között csak nehezen tudja magát fentartani. Az ország legtekintélyesebb része azonban a hódoltsági területet képezi. Behódolnak a tősgyökeres magyar falvak a töröknek, mert rablás, gyilkolás és gyermeklopással belekényszeríti őket a török. Igen, mert nincsen egy hatalmas magyar király, aki a magyar jobbágyot meg tudná védeni a török dúlásaitól. Eszterházy írja 1611-ben, hogy a néhány év alatt megöltek, vagy abságra hurcoltak száma felülhaladja az 5000-et. A török rabágából pedig nehéz volt kiszabadulni. Akiknek azután mégis óriási váltságdíj mellett sikerült hazajönni, mennyi kalandról, m mennyi szenvedésről regélhettek övéiknek! És mennyivel többet beszélhettek volna azok, a kik életök végéig a török rabságból !) Majláth B. A szőnyi béke okm., Bpest 1885., 234.1.