Szilágyi Sándor: Görgei és fegyverletétele. Egy honvédtiszt naplójából (Pest, 1850)

Junius vége felé járt az idő s a magyar ügy a diadal tetőpontján állt. Ha elgondolkodom, nyári napként tűnik fel e kor fénypontjaival, s a néha néha elvonuló könnyű­ vész­­felhőkkel. E hó volt a dél, s utána hanyatlani indult a nap s alkony közelgett.... mígnem sir bok­tá el a déli di­csőséget, a megnyert csaták hírét, a küzdő bajnokok egy részét, mint éj a lehunyó napot... hogy csak emlék éle­tét éljék a fenmaradtak ajkain. Egyike vagyok azoknak, kik e csaták után is meg­maradtam. Nem szándékom históriát írni. Dememoieret sem akarok kiadni. Mit én teszek, csak egyes események leírása. S mégis e leírásban van valami rendszer. A mint egymásután láttam az eseményeket, a mik körültem történtek, s a mint hallottam azokat hiteles tudósítások nyomán, mik tartózkodásunk környékén véghezmen­­tek, — följegyeztem azokat. 1*

Next