Szabó György: Egy honvéd-köztüzér élete 1848/9-ben. Történeti ön-életleirás (Budapest, 1875)
ELŐSZÓ. A hírlapokban többször olvastam azon óhajtást: „Bár az 1848/9-ki önvédelmi harczunkra vonatkozólag mentől több adat közöltetnék“. Ezen nézetben én is osztozom, s ez ösztönzött és bátorított arra, hogy honvéd-köztiszéri életemet leírjam, annyival is inkább, mivel ily oldalról — legalább tudtommal — igen kevés van sajtó útján történeti igazsággal közölve. Ezen munkámban szorosan a valóban megtörtént tények leírásához ragaszkodom. Közlöm azt, mit saját magam láttam, hallottam, s tapasztaltam, miként éltem s élveztem, s mily szellem uralkodott köztünk. Nincs ezen munkámban teljességgel semmi valótlanság, még a legcsekélyebb párbeszédeknél is az eredetileg kimondott szavakat igyekszem alkalmazni. Elmélkedésemben akkori észjárásomat és érzelmemet híven tolmácsolom. Gyenge tollam tehetetlen, hatásos költőiséggel s regényes kalandokkal a tisztelt olvasónak élvezetet nyújtani, de vigasztalásomra szolgál az, hogy a hiteles s lelkiismeretes történetírásnak megmarad a becse, habár az egész egyszerűséggel közöltetik is.