Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai 1848. 1. (Pest, 1867)

A közlő megjegyzései

A KÖZLŐ MEGJEGYZÉSEI. Midőn ezen iratok közlője adatainak gyűjtéséhez fogott, azt hive, hogy Mészáros Lázár életiratát rend­szeresen, divatos szerkezeti alakban tárhatja majd az olvasó elé. Időközben azonban oly becses iratokhoz jutott, hogy jónak látta eleve készített tervét egészen megvál­toztatni, életkrói tisztes szerepéről lemondani, s e helyett a sokkal szerényebb, kevesebb dicsőséggel, de ép oly felelősséggel járó rendezőséget vállalni el. Ily minő­sége mellett természetes, hogy ezen könyvek folyamában nem ő beszél, hanem az általa világ elé bocsátott Mészá­ros-féle kéziratok s a szót csak akkor veszi át, midőn a függöny időnként legördül, vagy a­hol e könyvek egy­másból folyó elbeszéléseikben hézagot hagynának. Érzi közle, hogy ily eljárása mellett a mű egyes részei közt nem lesz meg a kellő arány; hogy némely szakaszok nagyon is messzire áradnak ki a tömör szer­kezet gátain keresztül, a­míg más mozzanatok csak töre­dékes jegyzetekben, vagy vázlatosan vannak előadva; de megnyugvást talál azon körülményben, miként a memoire­­szerű iratok ez aránytalanságot nemcsak megengedik, sőt épen sajátságaik egyike, hogy a legnagyobb súlyt a coulissák mögött történt eseményekre fektetik, a történet-

Next