Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai 1848. 2. (Pest, 1867)
I. Fejezet
t találtam, — önmagam ajánlani szégyenlék s igy a járomban megmaradtam. Debrecenben még ekkor, — miből egészen kibontakozni később sem birt, — a leggyönyörűbb cháosz uralkodott, s csak egyben, de a legszükségesebben kezdett rend mutatkozni, s ez a papirpénz-gyár volt, melyet a hozzá értő s fáradhatlan finanz ügyi státus-titkár, Duschek már az első napokban felállított, gyártván benne s gyártmányát naponként szaporítván. A református kollégium vegyészeti teremében, ahol azelőtt az oszlatás s az első elemekre visszavitel kicsinyben történt, ez ott most nagyban ment, a mi a kollégiumban helyet nem talált, az még kis beköltözéssel foglalatoskodott. — A hadügynek teres szobái voltak, de még azok is üresek s csak az összehalmozott, szerteszéjjel fekvő sok papir-köteg által különböztek a többitől. A sok követ, tisztviselő, vidéki,menekülő, jóval vagy roszszul érkező felsőházi tag s az ügyet igen és nem is pártolók az utcákon hemzsegtek. Ezek közt voltak a városiak, falusiak, szomszédok, civisek és civisnők, kik közt hazánkban itten tapasztalául először, s pedig a piacon, a polgárosodási haladást, ezek közt a zsírosszájú magyar női atyafiak közt, kik ámbár a szalonna ezen országában laktak, mindazáltal zsíros reggeli helyett fehér kávé (s Istenem, milyen kávé!) szörpölése közben házi gondjuk mellett a hazára vagyis inkább a haza atyjaira is kiterjesztették figyelmüket, be párbeszédekben vitatkozván felettük. Ilyen képe volt a tisztes második protestáns Jerusálemnek, midőn másnap reggel conferentiára indulók. A tanácskozmány a városház teremében tartatott, tőszomszédságában az elnök lakásának. Mintegy 150 követ jelent meg, néhány felsőházi taggal, kik közt Újházi elsősködött veres tollával. Bartal képviselő — a mérség