Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről 1. (Pest, 1867)

Előszó

ELŐSZÓ. E töredékes jegyzetek czélja : rövid átnézetet nyújtani az utolsó nemzeti mozgalom dolgairól, egyszersmint kalauzul szol­gálni azon munkákhoz, melyek kimerítően tárgyalják ez esemé­nyeket. Miután az időrendi sorozatot követtük, szét kellett darabol­nunk az egymáshoz tartozó dolgokat, s azok­ naplónkban oly tar­ka különféleségben adják elő, a­mint az élet színpadán is föl­tűnni szoktak. Ily módon előre le kellett mondanunk mindazon igények és előnyökről, melyek a kerekded és egymásból folyó előadással, s az ügyes tárgyrendezéssel együtt járnak. A vázolt korszak irodalma, ha az ide tartozó miívek szá­mát nézzük, elég gazdag, de béltartalom tekintetében még min­dig hiányos. A politikai pártvezérek, nálunk és a túlsó részen, mindeddig nem adták át a nyilvánosságnak emlékirataikat s a ke­zükben levő adatokat; a korszak okmánytára sem rendezve, sem kiegészítve nincs, s az e nembeli eddigi gyűjtemények jóformán csak annyit tartalmaznak, a­mennyit már az egykorú hivatalos közegek is nyilvánosságra bocsátottak. A volt magyar kormány és hadsereg irományai pedig legnagyobb részben az ellenséges vezérek kezei közé estek, s belőlük csak annyit tudunk, a mennyit ezek törté­­netirói közleni jónak láttak. Kormányunk csak 1849. márcziusá­­ban gondolt arra, hogy e napok története megirhatásához az ada­tokat összegyű­jtesse, midőn t. i. az egyes hadvezérek táboraiba történeti jegyzőket küldött. Azonban, a­mennyire az eddigi je­lekből ítélni lehet, e jegyzők igen keveset jegyeztek és gyűjtöt­tek akkor, s egykorú följegyzéseket, úgy látszik,azok sem tettek.

Next