Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről 1. (Pest, 1867)
Előszó
ELŐSZÓ. E töredékes jegyzetek czélja : rövid átnézetet nyújtani az utolsó nemzeti mozgalom dolgairól, egyszersmint kalauzul szolgálni azon munkákhoz, melyek kimerítően tárgyalják ez eseményeket. Miután az időrendi sorozatot követtük, szét kellett darabolnunk az egymáshoz tartozó dolgokat, s azok naplónkban oly tarka különféleségben adják elő, amint az élet színpadán is föltűnni szoktak. Ily módon előre le kellett mondanunk mindazon igények és előnyökről, melyek a kerekded és egymásból folyó előadással, s az ügyes tárgyrendezéssel együtt járnak. A vázolt korszak irodalma, ha az ide tartozó miívek számát nézzük, elég gazdag, de béltartalom tekintetében még mindig hiányos. A politikai pártvezérek, nálunk és a túlsó részen, mindeddig nem adták át a nyilvánosságnak emlékirataikat s a kezükben levő adatokat; a korszak okmánytára sem rendezve, sem kiegészítve nincs, s az e nembeli eddigi gyűjtemények jóformán csak annyit tartalmaznak, amennyit már az egykorú hivatalos közegek is nyilvánosságra bocsátottak. A volt magyar kormány és hadsereg irományai pedig legnagyobb részben az ellenséges vezérek kezei közé estek, s belőlük csak annyit tudunk, a mennyit ezek történetirói közleni jónak láttak. Kormányunk csak 1849. márcziusában gondolt arra, hogy e napok története megirhatásához az adatokat összegyűjtesse, midőn t. i. az egyes hadvezérek táboraiba történeti jegyzőket küldött. Azonban, amennyire az eddigi jelekből ítélni lehet, e jegyzők igen keveset jegyeztek és gyűjtöttek akkor, s egykorú följegyzéseket, úgy látszik,azok sem tettek.