Scheffler János: Hám János szatmári püspök és kinevezett primás emlékiratai 1848/49-ből (Budapest, 1928)
Bevezető
BEVEZETŐ. A szatmári püspökség közel 80 éve kegyelettel őriz egy drága történeti ereklyét: legnagyobb püspökének, b. e. Hám János szatmári püspök- és kinevezett esztergomi érseknek 1848—49-re vonatkozó följegyzéseit, — vagy amint a hagyomány nevezi — Pro Memoria-ját. Ebben az elég terjedelmes emlékiratban a szentéletű püspök főleg a forradalmi időkben végigszenvedett hányattatásait és lelkigyötrelmeit, különösen pedig primáši kinevezésének és letételének történetét írja le, de amellett érdekes beletekintést nyújt annak a kornak mozgalmas politikai és egyházi életébe. " Sokáig zár alatt őrizték Hám János utódai ezt az értékes és érdekes történelmi okmányt, egyrészt mert a benne szereplő vagy abban érintett személyek még igen elevenen éltek a köztudatban és csak most kezdenek a történeleméi lenni, de meg másrészt olyan oldalról mutatja be a magyar szabadságharc idejét, amilyent e kornak meglehetősen egyoldalú beállításához szokott magyar szemünk nehezen tudott volna befogadni. Attól tarthattak, hogy e följegyzések miatt talán halála után évtizedekkel is sárral dobálnák be sokan annak a nagy püspöknek emlékét, akit életében megbélyegeztek és hazaárulónak minősítettek. De közben 80 esztendő telt el. Nyolc évtized magában véve is tisztes történelmi távlat, amelyből az események tisztultabb összképben állanak elénk. De még ezalatt mi is átmentünk forradalmakon és világátalakulásokon. Saját átélésünkből tudjuk, hogy mi a forradalom és hogy minden erjedés és forrongás sok salakot vet felszínre Ma már nyugodtabb lélekkel fogjuk végigolvasni a 70 éves, szelídlelkű Hám püspöknek a megszokottól sokban eltérő meglátásait: talán túlságosan is konzervatív, de vérében és lelkében magyar s mindenek fölött katholikus felfogását. Időközben Meszlényi Gyula szatmári püspök megküldte ez emlékirat másolatát az esztergomi primáši levéltárnak. Miután e másolati példány révén többen fölhasználták adatait (főleg dr. Meszlényi Antal: A magyar kath. egyház és az állam 1848—49-ben c. igen érdekes művében, Budapest, 1928.), semmi okunk nincs többé e történelmi dokumen t*