Mészáros Lázár: Eszmék és jellemrajzok az 1848/9. forradalom eseményei- és szereplőiről (Pest, 1871)
t igénybe venni, s igy jelentek meg hat füzetben Mészáros „Élettörténete, külföldi levelezései és emlékiratai“ . — „Eszméi és jelt e m r ajz a szó, azonban nem. Hogy ez utóbbi, ép oly érdekes mint tanulságos művét akkor nem bocsátottam közre, ennek oka nyomott politikai viszonyaink közti rejlett. E mű éles bonckés alá vette volt forradalmi eseményeink és szereplőinek bírálatát, részrehajlatlanul, az író legjobb lelkiismerete szerint, tekintet nélkül tárva föl a nemzet és vezetőinek hibáit. Márpedig az absolutismus tartalékserege részéről ellenünk szórt recriminatiók idején, midőn összes erőnk a passiv ellentállásban rejlett, midőn az élesen ostorozott személyek egy némelyikében a nemzet nagy része — lehet mondani: egész tömege, — oly faktorokat szemlélt, kiknek hatalmas közreműködésétől remélé uj életét, mondom, ily időben bűnnek tartottam volna a nemzeti közérzületre lohasztólag hatni. Hanem mások a viszonyok most. Szabad sajtónk mellett még igaztalan vádak sem lehetnek többé ártalmunkra, mert ellenükben a tények helyes világításba helyeztetvén, még csak jobban elősegítik a való események, igazi jellemvonások földerítését. Régi sebeink hegedni kezdvén, kevésbbé ingatott, impressiók nélkül vizsgálhatjuk ma : mennyiben voltunk, s voltunk-e okai megsebesülésünknek? Ausz-tria és Magyarország, a dynasztia és népei közt megtétetvén az első — és hisszük, hogy nem utolsó !