Králik Lajos: Görgey Arthur - A vádaskodás, szobra, reliefjei, képei (Budapest, 1906)
Előszó
ELŐSZÓ. Nekem Görgey Arthur az ideálom. Nem valami beteges ideosyncrasiából. Ügyvéd voltam egy emberöltőn által és mint ügyvéd megszoktam, hogy az embereket abból ítélem meg, amit tettek, nem pedig abból, amit szónokoltak. " Görgey Arthur élete végig ragyog dicső tetteitől. Mint katona, mint politikus végig élte forradalmunk dicsőségét, végig élte annak minden keservét. A dicsőségben, a gyászban mindig okos, elszánt, kötelességtudó és kötelességteljesítő volt. Mindig nagyokat tett, mint egy emberünk sem. Az ő tettei visszanyomhatatlanul előidézik a hódolatot. Szinte kizárólagos lesz az érzés, hogy újabb korunknak ő a legnagyobb alakja. úgy érzem, lesz idő, a melyben Kossuth Lajosnak mai nap túlságosan feldíszített dicsősége alább fog szállani és az egész nemzet előtt a Görgey Arthuré mind fényesebben fel fog ragyogni. Kossuth meg fog tisztulni attól a sok éretlen rajongástól, amelylyel nevét ma körülveszik. Ki fog tudódni, miben volt nagy, miben kicsiny. Görgey minden irányban nyerni fog, amint a nemzet az ő életével, az igazsággal jobban megismerkedik. Érthető, ha, procus negotis élve, Görgey Arthurral foglalkozom. Két évvel ezelőtt «Görgey István »-omban írtam egyetmást a Kossuth Lajos—Görgey Arthur controversiáról.