Maderspach Livius: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez (Zólyom, 1909)
vált a karánsebesi első hazai vasszerkezetű ívhíd által, melyet ő szerkesztett és ruszkabányai vasból készített. Levelezésben állott Kossuth Lajossal, Széchenyi Istvánnal, aki személyesen meglátogatta Ruszkabányán. Az 1848. márciusi napok után lázas munkálkodás uralkodott Ruszkabányán. A Maderspach ház volt a központja minden hazafias mozgalomnak és elsősorban részt vett azokban Maderspach Károlyné, édesanyám. Az ő buzgólkodásának köszönhető hogy a lakosság 600 főből álló nemzetőrséget állított és hogy az ágyúk, golyók öntése szakadatlanul folyt. Az első ruszkabányai ágyúval saját legöregebb fia, a 17 éves Jani bátyám indult Verseczre, onnan Fehértemplomba a rácok ellen. Második fia Victor a Ludoviceumból 16 éves korában csatlakozott Perczel hadseregéhez. Mikor Bem tábornok győztes erdélyi hadjárata után 1849. április 17-én Karánsebesre jött, Maderspach Károlyt hivatta és ő reá bízta a határőrvidék pacifikátióját és 20000 lándzsa készítését. Apám testvérének Maderspach Ferencnek hősies védekezése Fehértemplomban a szerbek ellen köztudomású. Ámde a haza sorsa hamar rosszra fordult. Elvesztett csaták híre érkezett. Fogaras, Nagyszeben, Segesvár Erdélyben, Pered, Vácz, Győr, — azután Debreczen, Szőreg, Temesvár és a világosi fegyverletétel Magyarországon. Anyám írja: „Hogy ti gyermekeim soha el ne felejtsétek azokat a körülményeket melyek egy borzasztó eseményt születtek fejére zúdítottak, most olyan személyekről kell beszélnem, kiknek nevei borzadalmat keltenek bennem, mert ha ők talán nem is voltak a feltalálói annak a rágalmazásnak amelyet a cselekedet indítékául felhasználtak,— ők mégis a rágalmazást tagadhatták volna és igy megmentik vala talán a drága örökké siratott apa életét. Ezek az emberek : a cseh származású Hertl szatócs, annak két fia, azután Kraus és Makutz sógorai, és az oláh pápa Botos. Ezek az emberek voltak az egyedüli fekete-sárgák Ruszkabányán. Éltek, gyarapodtak, meggazdagodtak a gyár jóvoltából, de alatomban mindig intrikáltak, kémkedtek. Az öreg Hertl feleségével elmenekült Ruszkabányáról az osztrák katonasággal, és mikor a honvédek jöttek, reszkettek a visszamaradt két Hertl fiuk, akik méltók voltak apjukhoz gazságban és alávalóságban. 1849. június havában a 24. honvédzászlóalj tisztjei, mely zászlóaljnak egy része a ruszkabányai helyőrséget képezte.