Mikár Zsigmond (szerk.): Honvéd-névkönyv. Az 1848/49-diki honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól (Budapest,1891)
Mélyen tisztelt országos Honvéd-bizottság! Tisztelt országos bizottsági Elnök úr! Az 1867-ik év tavaszán életben volt 1848/49-ks honvédek, a közel két évtizeden át tartott sanyargattatás és tetszhalál után, a legelőször alakult budapesti honvédegylet utján óhajtásaikkal bizalomteljesen a nemzet törvényhozó testületéhez fordultak, s országszerte ennek folytán egyletekké alakultak. Az igy létrejött 90 honvédegylet törzs- és főtiszt-tagjainak — az emlékezetes napok még tekintélyes maradványának — névkönyvét 1869-ben összeállítottam és a Honvédfőtiszti Schematismus«, czímén kinyomatván, a nyilvánosflgrságnak átadtam. Követnie kellett volna ezt az altisztek és közhonvédek névkönyvének; ennek azonban, fájdalom, a falum megzavarván egyleti életünk szép folyását, el kellett maradnia. Az 1888-ik év tavasza hozta meg az újabb és tartósabb, szerencsésebb kibontakozást, s megadta a lehetőséget az üdvösebb működéshez. A súlyos megpróbáltatások közt küzdő 1848/49-es honvédek ezreinek ez évi május hó 27-én tartott országos gyűlése megalkotta a ma is fennálló országos központi honvédbizottságot, s annak elnökévé Méltóságodat választván meg, akkor tette sorsát e bizottság kezeibe. Hála legyen Isten véghetetlen kegyelmének! Elismerés és tisztelet Önök bajtársias, hazafias, önfeláldozó buzgóságának! Ügyünk azóta lépésről-lépésre halad az óhajtott, és biztosan remélhetőleg, elmaradhatlan teljes megoldás felé, s a kölcsönös bizalom és bajtársi szeretet helyreállása meghozta a nagyközönség méltányló elismerését, mi a támogatásra utalt bajtársak részére is vigaszt nyújt. *