Pompéry Aurél : Kossuth Lajos 1837/39-iki hűtlenségi perének története kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével (Budapest, 1913)
Bevezetés
BEVEZETÉS. 1884-ben elhunyt atyám. Pompéry János hagyatékában számos okmány másolatát találtam, mely Kossuth Lajosnak 1837/39-ben folyt hűtlenségi perére vonatkozik. E másolatokat Pompéry János az 1842-ik év táján készítette és ezek akként jöttek létre, hogy Kossuth ügyvédje az alperesi szóváltásoknak legnagyobbrészt maga Kossuth által írt fogalmazványait közölte ügyvédtársaival, akik — valamint a mellettük működő jurátusok is — ezeket (több más, a perhez szorosan nem tartozó, de annak történetét mégis igen érdekesen megvilágító okmánnyal együtt) lemásolták. Tették ezt egyrészt, hogy a saját tudományukat gyarapítsák, másrészt, hogy Kossuth nagy perének emlékeit az utókorra átszármaztassák. — Megjegyzem, hogy Pompéry János 1841. szept. 1-től 1842. szept. 6-ig volt jurátus Pesten és ügyvédi oklevelét ugyanott 1842. szept. 26-án nyerte el. Az említett hagyatékban talált anyag azonban még nem volt elegendő arra, hogy annak alapján Kossuth perének történetét megírhattam volna. Ez az anyag ugyanis csak a védelmet öleli fel, de még azt is csak mintegy háromnegyed részben. Fel kellett tehát még használnom más forrásokat is. 1. A M. N. Múzeum levéltára őrzi Benyovszky Péter hagyatékát. Benyovszky Kossuthnak, miután Ágoston József már a per első stádiumában visszalépett a védelemtől, a per végéig ügyvédje maradt. Az ő hagyatékában a kéziratok nagy része Kossuth Lajos saját kezétől való, mert a királyi táblához és a hétszemélyes táblához intézett bead- t*