Potemkin Ödön: Az 1849-ik évi magyar hadsereg feloszlásának okai az aradi s temesvári táborozással (Pest, 1867)
I. Bevezetés
L BEVEZETÉS. Bár jelen elbeszélésem fő czélja az, 1849-ik évi aug. 9-ki temesvári nagy csatának részletes vázlatát, annak következményeit, s a végeseményeket a két magyar hazával megismertetni, — a dolog érdeméhez azonban az aradi, leginkább pedig a temesvári zárlatot s táborozást körülményesen előadni elkerülhetlennek tartom, minthogy az az 1848/9-ki események végnapjaival közvetlen összeköttetésben áll, s mintegy abból folyónak tekinthető. Teszem továbbá azért is, hogy az általam látottak majdan egykor az utókor történelmi búvárainak az 1848/9-ki magyar forradalom leírására kiegészítő adataiul szolgáljannak. Mint általánosan tudva van, márczius 15-ét csakhamar bácskai, határőrvidéki s bánáti szerb mozgalmak követték, mi a legelső 10 zászlóalj honvéd felállítását eredményezte, s míg Szent-Tamás vívása javában folyt, már is I. Jellacsics horvátországi bán 40,000 főből álló hadsereggel megtámadta Magyarország dunántúli részét, míg végre 1848. évi sept. 22-én V. Ferdinánd király a magyar országgyűlést feloszlottnak nyilvánitá. A magyar ministerium ugyan feloszlott, de helyébe honvédelmi bizottmány alakulván, a megkezdett háborút erélyesen folytatni elhatárrá. Az ujonczozás mindenfelé folyt s a hármasszinü lobogó alá feles számmal sereglett az ország harczképes fegyverfogható fiusága. Én egyedül azon pontok eseményeit óhajtom elősorolni, hol jelen s szemtanú voltam. . 1848. év nyarán Ung megye kaposi járásában Palágy-