Gálffy Ignác: Az Országos Székely Szövetség és a Székely Nemzeti Alap (Miskolc, 1913)
Bevezetés
βζ Országos Székely Szövetség és a Székely Nemzeti Alap. Már gyermekifjú korunkban szomorúan hallottuk meszsziről jött tanulótársaink ajkairól, hogy itt-ott mennyi sok magyar oláhosodott el hazánkban. Ugyanezt mondták és írták komoly férfiak nemcsak az erdélyi részekre nézve, de a felsőmagyarországi magyarságra, csakhogy itt nem eloláhosodás, hanem eltótosodás volt a nóta címe. Szomorúan szavalgattuk a Rákosi „Szántó“ dalát s mi is felsóhajtottunk vele:,,Hejh, maholnap a magyar szó ritka, mint a fehér holló !*‘ A héjasfalvi hídon átkelve, innen már egy darab idegen föld lepett meg minket, ahol a magyarság, a székelység leszármazottja, nehéz küzdelmet folytatott a többi idegen ajkú néppel és mi székely ifjak, akkor azt a darab földet már nem is tartottuk Magyarországnak, a mi szemünkben és érzésünkben az erdélyi Magyarország a héjasfalvi hídnál végződött. Komoly és országos jelentőségű férfiak mondották, hogy a magyarság ily dekadenciája mellett nincs mód megtartani az országnak Erdélyt s nem lesz az ország területi épsége megmenthető. Mi azonban bíztunk aagyar nemzet géniuszában s nem hittük el, hogy az a sok szenvedés, amelyen átment, céltalan s a sok vér, amely nemzeti küzdelmeinkben őseink szivéből kifolyt, hiábavaló lett volna. Nemzetünk nagy költőjével mi is hittük, hogy még jőni fog egy jobb kor is, és nem a nagyszerű halál, mert tudtuk, hogy ahol legtöbb vér öntözi az anyaföld hantjait, ott szüli meg az nemcsak a népszabadságot, hanem a nemzeti nagyságot létrehozó legszebb virágait. Ez a hit lelkesített és a mikor Jókai Mórnak fel