Gálffy Ignác: Az Országos Székely Szövetség és a Székely Nemzeti Alap (Miskolc, 1913)
I. Törekvésünk célja
1. Törekvésünk célja: Egy országrész népességének fejlődése, vagy — hogy a thémát kisebb körre szorítsuk — szaporodása és ebben a keretben is egy fajnép számának változása általában nem lehet az öszesénél különösebb érdeklődés tárgya. Nekünk az egész ország, az egész politikai nemzet s ebben a magyarság viszonyait kellene tárgyalnunk, mert ez bír mindekire általános érdekkel. És hogy most mégis egy országrésznek, hozzá népszámban nem a legjelentősebbnek kérdését tűztem ki tárgyamul annak oka az a szerencsétlen körülmény, hogy habár sem népszámban, sem gazdasági fontosságban nem elsőrendű az az országrész, amelynek némi viszonyairól beszélni akarok, politikailag, nemzetünk fennmaradása szempontjából mégis ez legelsőrendű fontosságú. Ezenkívül a magyar nemzetnek először szupremáciáját, aztán hegemóniáját, végül fennmaradását itt támadta meg a legnagyobb veszedelem, itt foly a legelkeseredettebb harc. Itt dolgozik az ellenfél a legerősebb szervezettel, a legnagyobb erővel és segélyforrásai itt a legbőségesebbek. Ennek ellenében, itt van a magyarság a legszervezetlenebbül, itt igen gyenge s itt segédforrásai a legkevésbbé kielégítők. Maga a magyar állam itt a leggyengébb és azok a tényezők, amelyek másutt — kevés kivétellel — a magyarságot erősítik, itt megvnhatatlan sziklavár gyanánt védik ellenségeinket, ahonnan büntetlenül végzik magyarságunk ellen régóta, szívós, fosztogató hadjárataikat. Nem mutatok itt másra reá, mint a vallások autonómiájára. Míg a nem erdélyi részekben a különféle vallásfelekezetek a lelkek vallásos gondozásán kívül túlnyomólag, mindenütt a magyar nemzeti kultúra ügyét szolgálják, addig az erdélyi részekben ez egészen megfordítva van. Ott azok a kivételek kisebbek, amelyek ellenünk hatnak; itt azok a kisebbek, amelyek mellettünk vannak. Csakhogy pl. ott az evangélikus egyháznál a fővezetés, a kormányzat teljesen beleilleszkedett a magyar nemzeti államba, ennek fejlődését segíti