Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei (Budapest, 1892)
Dr. Concha Győző: A Magyar Jogászegylet nagyérdemű választmányának 1891 október 31-iki üléséből kelt megtisztelő fölhívása következtében vagyok szerencsés a fönnebbi tárgyról fölfogásomat előadni, kérve, méltóztassanak becses figyelmükkel, de még inkább türelmükkel megajándékozni. Ugyanis bármennyire törekedtem a kérdést összevonni, minthogy az államhatalmak természete, megoszlása alapjában egy az állami alkotmány egyik oldalának fő elveivel, lehetetlen volt e messze ágazó jelenséget a megérthetés kockáztatása nélkül még rövidebben meghatározni, mint ahogy ezt a mondandókban megkísérlem. így is le kell tennem arról, hogy az államhatalmak megoszlásának elveit minden főbb következményeikkel előadjam, mert hisz akkor az alkotmánynak mindazokat a részeit érintenem kellett volna, amelyek a szuverén akarat önmegszabta határainak elvein kívül, az alkotmányra nézve egyátalán fölmerülhetnek. Az állami alkotmány ugyanis nem egyéb, mint először a szuverén akarat részfunkcióinak és főszerveinek egymáshoz viszonya s másodszor azoknak a határoknak megvonása, amely határokat a szuverén akarat a maga beavatkozása tárgyaira vagy ennek mérvére nézve önmaga elé tűz. Az államhatalmak megoszlása az alkotmány első oldalával foglalkozik, meg kellett tehát elégednem azzal, hogy a szuverén akaratban foglalt funkciókat, ezek szerveit megalapítsam, valamint egymáshozi viszonyuk fő elveit kifejtsem, ellenben azokkal a következményekkel, amelyek ez elvekből levonhatók, csak a kérdés dogmatörténeti részében foglalkozzam. De mivel azok az elvek, melyeket előadni szerencsém lesz, vezettek a közigazgatási bíráskodásról közzé tett két dolgozó