Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei (Budapest, 1892)

Dr. Concha Győző: A Magyar Jogászegylet nagyérdemű választmányának 1891 október 31-iki üléséből kelt megtisztelő fölhívása következtében vagyok szerencsés a fönnebbi tárgyról fölfogásomat előadni, kérve, méltóztassanak becses figyelmükkel, de még inkább tü­relmükkel megajándékozni. Ugyanis bármennyire törekedtem a kérdést összevonni, minthogy az államhatalmak természete, megoszlása alapjában egy az állami alkotmány egyik oldalának fő elveivel, lehetetlen volt e messze ágazó jelenséget a megérth­etés koc­káztatása nél­kül még rövidebben meghatározni, mint a­hogy ezt a mondan­dókban megkísérlem. így is le kell tennem arról, hogy az államhatalmak meg­oszlásának elveit minden főbb következményeikkel előadjam, mert hisz akkor az alkotmánynak mindazokat a részeit érinte­nem kellett volna, a­melyek a szuverén akarat önmegszabta határainak elvein kívül, az alkotmányra nézve egyátalán föl­merülhetnek. Az állami alkotmány ugyanis nem egyéb, mint először a szuverén akarat részfunkc­ióinak és főszerveinek egymáshoz­ viszonya s másodszor azoknak a határoknak megvonása, a­mely határokat a szuverén akarat a maga beavatkozása tárgyaira vagy ennek mérvére nézve önmaga elé tűz. Az államhatalmak megoszlása az alkotmány első olda­lával foglalkozik, meg kellett tehát elégednem azzal, hogy a szuverén akaratban foglalt funkc­iókat, ezek szerveit megala­pítsam, valamint egymáshozi viszonyuk fő elveit kifejtsem, ellenben azokkal a következményekkel, a­melyek ez elvekből levonhatók, csak a kérdés dogmatörténeti részében foglal­kozzam. De mivel azok az elvek, melyeket előadni szerencsém lesz, vezettek a közigazgatási bíráskodásról közzé tett két dolgozó­

Next