Porszem (Rubinek Gyula): A kié a föld, azé az ország (Budapest, 1908)
Előszó
dalom egyszeriben nem is képesek helyrehozni a mulasztásokat, bár a jóakarat államférfiaink és hazafias társadalmunk részéről egyaránt megvan. Magyarországon is, mint minden mezőgazdasági államban, az életet adó föld alapja a gazdasági boldogulásnak ; ha tehát bajról van szó, annak okait szinte már az első pillanatban a földbirtokok körül kell keresnünk, mert az egész gazdasági életnek a gyökere leginkább a földbirtokokban sarjadzik. Az egészségtelenné változott birtokviszonyainkkal, gazdasági bajaink legfőbbikével áll összefüggésben jóformán minden bajunk, így az idegenek terjeszkedése és a túlzó nemzetiségi agitátorok leplezetlen hazaellenes akciója, továbbá a nagymértékű kivándorlás és természetesen ennek nyomán a munkáskéz hiánya is, amely már állami létünket is meggyengíteni könnyen alkalmas lehet. Mindebből pedig a tanulság: változtatni kell gazdasági rendszerünkön és különösen nemzeti és birtokpolitikánkon , hogy az ország hazafias népe ismét visszanyerje erkölcsi és anyagi fensőbbségét, politikai hatalmát, munkakedvét, életerejét és szeretetét hazájához. Ezt meg kell cselekedni, ha megelégedést, boldogságot óhajtunk ismét látni, különben pedig szegényedésünket és politikai erkölcsi sülyedésünket föl nem tartóztatjuk, sőt azt megalapozzuk és a vége az lehet, hogy a csaknem chronikussá váló kivándorlás által népünk megfogyatkozásával, még esetleg Írország szomorú esetére is juthatunk. * * * Kérem a t. olvasót, vegye szívesen kezébe igénytelen kis munkámat. Lehet, hogy azon komoly megfigyelés alapján keletkezett elveim, amelyeket, mint a jövőben talán követendőnemzetgazdasági eljárás vezérfonalait kifejezésre juttatni kívántam, nem mindenkinek nyerik meg tetszését, jóllehet.