Hampel József: Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről (Budapest, 1907)
I. Bevezetés. Irodalom
6 Borsod megyében Domaházán akadtak 1902-ben néhány sírra (A. E. 1902. 300—301). Szirma-Besenyőn ékszereket találtak (A. E. 1903. 399). Heves megyét a II. Múzeumba került ecsédi és pusztacsákberegi leletek képviselik, melyek most tárgyaltatnak majd legelőször. Nógrád megyében dr. báró Nyáry Albert lépett nagysikerű ásatásaival apja nyomdokaiba. Egyik hely a pilini Sirmány volt (A. E. 1902. 210—241 és 1904. 50—70). A másik Lipta Gergő (A. E. 1906. 276—278). Váczcsürögdi kardról értekezett Nagy Géza (A. E. 1906. 129—135). Komáromban Puszta-Szilasról ismerkedtünk sírleletekkel (A. E. 1902. 302). Győr megyében a győri határban fáradhatlan munkatársunk Börzsönyi Arnold 1903-ban ásatott föl sírokat (A. E. 1903. 67—69) és 1905-ben is adott hírt régi magyar emlékekről (A. E. 1905. 186—188). Keczölön lelt karolingikus lándfákról értekezett báró Miske Kálmán (A. E. 1900. 96). Esztergomból a II. Múzeumba jutottak érdekes sírleletek (A. E. 1902. 438 és 441). Zala megyében Darnay Kálmán, a kitartó gyűjtő, mentett meg sírleleteket és adott róluk hírt (A. E. 1899. 278 és 1907. 91 és 191). Fehér megyében különösen Székesfejérvár vidéke volt gazdag leletekben. Gr. Zichy Jenő gyűjteménye onnan egy sammanida dirhemet őriz (A. E. 1902. 314). A székesfejérvári Demkóhegyen Lichtnekert József ásatott föl 1902-ben 21 sírt és újabban is kedvező eredménynyel vezetett ott két ásatást, melyeknek az eredményeiről V. szakaszunkban adunk számot. Csákberényből 11 sírból származó leletek kerültek a II. Múzeumba, ezekről is adunk részletes hírt az V. szakaszban. Baranya megyében Duna-Szekcsőn találtak ékszereket (A. E. 1902. 315 és 1906. 85). Tolna megyében Haugh B. tanár a szegszárdi múzeum számára mentett meg leleteket (A. É. 1902. 367—368). A II. Múzeum Kölesdről szerzett leleteket, melyekről szó van V. szakaszunkban.