Karcsu Antal Arzén: A római pápák történelme Sz. Pétertől korunkig 8. (Pest, 1871)
229. Sz. V. Pius 1566–1572
talmasodásáról, s azért a kéjnőket, mint az emberi társadalom söpredékét, az Egyházi államokból kérlelhetlen szigorral kiutasította; akikről pedig azon alapos hir keringett, hogy minden tilalom daczára is mint kéjnők éltek, az ilyeneket haláluk után a ganéjdombokba parancsolta temettetni. A zsidókat az Egyházi államokból szintén kitiltotta, csak Róma, Ancona és Avignonban engedvén meg nekik a lakást. Megtéritésökön is nem siker nélkül fáradozott, így bizonyos izraelitát a hit czikkeire ő maga oktatott, kit azután ünnepélyesen megkeresztelvén, saját nemzetségébe, a Ghislem-családba felvette. E kitüntetés annyira meghatotta a zsidókat, hogy az említettnek egész családján kívül még ugyanazon évben 300 izraelita tért Jézus egyházába. A kolostori papságot is ünnepélyesen felhívta, hogy a hívek számát növelni törekedjék buzgó hithirdetéseivel, s átalában a szerzetes-rendeket több kiváltságok s előjogokkal sietett megörvendeztetni, hogy hivatásuk szent kötelmeit annál buzgóbban teljesítsék. Az Istenes János által 1538-ban alapított irgalmas rendet, mint a felebaráti szeretet nagyszerű kifolyását, egész örömmel jóváhagyta. A somasco-iak vagyis szabályzatos papok gyülekezetét a szerzetesrendek sorába fölvette. A Rómában székelő rendfőnökök, különösen pedig sz. Borgiás Ferencz tanácsa folytán, a kardinálokból két Congregatiót állított, melyek „Congregatio haeresum exstirpandarum“ s „Congregatio fidei Propagandae“ név alatt ismeretesek. A tévtanok meggátlását, elnyomását és kiirtását illetőleg ritka erélyt fejtett ki. A hitéletet s közerkölcsiséget igen üdvös intézkedésekkel sietett emelni. Igen egyszerűen s mértékletesen élt, mindenben csak a szükségesekre szorítkozván. Papjait is szigorú élete követésére buzdította. V. Pius a tridenti zsinat határozatainak életbeléptetésén nagy buzgalommal dolgozott s a nevezett zsinat rendelete következtében 1566 ban a római Catechismust, 1568-ban a megjavított Breviariumot s 1570-ben a szintén nagy gonddal javított római Missalét kiadta. Megújította III. Inczének azon rendeletét, hogy az orvosok ne gyógyítsák azokat, kik betegségük első három napja alatt bűneikből töredelmes gyónás által ki nem tisztultak. — Akarta, hogy az egyházakból a perselyek, letétemények, vagy más földfölötti tetemtartók eltávolíttassanak, s amint már azelőtt rendeltetett, ahol-