Illéssy János: Gróf Koháry István élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány (Karczag, 1885)
Koháry élete
Koháry élete. Gróf Koháry Istvánt, kinek élettörténetét és munkásságát fogja e füzetbe tárgyalni, az Ég hosszú élettel áldotta meg. Erős akarat, tükörtisztasága, törhetlen jellem, lángoló hazaszeretet, kitartó, de feltűnést nem hajhászó, hanem jutalmát saját lelkiismerete nyugalmában kereső munkásság, a tudomány és művészet múzsáival való barátság és mély vallásosság jellemzik ez életet, melynek összhangját csak a sors gyakori szeszélye zavarta meg. Koháryak a csábrági és szitnyai Koháry család legkimagaslóbb sarja. A család nem dicsekedhetik messzetekintő múlttal, eredetét nem tudja felvinni még az utolsó Árpádházi uralkodóig sem. Az első nyomok dicső Mátyásunk koráig vezetnek vissza, legalább 1470-ből történik említés egy Koháry Györgyről, mint királyi udvarunkról.1) Ez azonban alig több említésnél, mert a családról csak egy század év múlva adnak okleveleink bővebb értesítést. S az 1593—(1529-ig szerepelt Koháry Péter, Imrének a fia még mint szerény vagyonú és állású ember emlittetik. Mint Hont vármegye jegyzője tollai kezében szolgált hazájának, de azt, midőn a viszonyok alakultával a körülmények úgy kívánták, karddal cserélte fel s a harcz mezején is, így 1593-ban Fülek, a következő évben Esztergom ostrománál kitüntette magát. Még több érdemet szerzett magának az 1606-iki bécsi békekötés körül, melyeket, mint II. Mátyás követe Báthory Gábor fejedelemnél csak tetézett, a melyekért is uralkodója a bárói rangra emelte, Csábrág és Szituva várakkal megajándékozta, a honnan a család is írja magát.2) Ily gyors emelkedés által a család Magyarország elé *) And. Lehotzky: Stemmatographia II. pars 217. Posonii 1798. 1) Lásd az adomány levelet: Lieber regius anni 1622. folio 122. 1*