Fraknói Vilmos: Karai László budai prépost, a könyvnyomtatás meghonosítója Magyarországban (Budapest, 1898)
4 FRAKNÓI VILMOS. netbúvároknak, nagylelkűen megnyitotta a vatikáni levéltárt, ezt hat esztendő előtt a supplied fiók regestáinak bekellelezésével jelentékenyen gyarapította. Ezek a regesták, melyekbe a pápához intézett folyamodások, elintézéseik után, iktattatnak, egész tekintélyes könyvtárt képeznek. A kötetek száma az 1342-ik évtől 1823-ig a kilenczezeret megközelíti, s legalább ötmillió oklevelet tartalmaznak. Ilyen óriási tömeg átkutatása természetszerűen sok időt igényel. Magam is a, hazánkat érdeklő kérvények fölkeresésében még csak a 980-ik kötetig, mely az 1478-ik évet tartalmazza, juthattam el. Ezen nyomozások folyamán nemrég figyelmemet különösen magára vonta négy kérvény, melyeket 1470-ben László budai prépost nyújtott be, mert élükön a szentszékhez küldött királyi követnek czímezi magát. Mátyás magyar diplomatái tevékenységének ismertetésével foglalkozván, alkalmam nyílt ezen okiratokat azonnal értékesíthetni. Első pillanatban azt kellett hinnem, hogy Geréb László volt ez a királyi követ. Azonban csakhamar feltűnt, hogy négykérvénye közül az egyikben keresztneve mellé kivételesen családi nevét is csatolja, magát Karai Lászlónak (Ladislaus de Karaj nevezi. És mivel ugyanígy nevezi őt II Píl pápa. (Mátyás királyhoz írt levelében.) föl kellett vetnem azt a kérdést: vájjon ez a, diplomata nem volt-e Gerébtől különböző személy ? Mindazáltal ugyanazon névnek két római okiratban megjelenése még nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az olasz másolók a Geréb nevét ferdítették el Karára. A kétség eloszlatása végett, megtekintettem az oklevéltárakat, melyek László budai prépostra vonatkozó okiratokat tartalmazhattak. Egyebek között kezeimbe került a krakói Akadémiától 1894-ben közzétett »Codex epistolaris saeculi XV.« Ebbe föl van véve a budai káptalan 1473. augusztus 4-ikén kelt kiadványa, melyben átírja a német lovagrend nagymesterének okiratát, fölemlítvén, hogy ezt »Ladislaus de Kara« ’)'Mentementa Vaticana Hungáriáé. Series I, Tomus VI. sz.