Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 9. (Bécs, 1830)

Elő-Szó

nem halgattam, a’ hol mit emlékezetre méltónak bizonyossan tu­dhaltam. Hogy továbbá Mindenek kívánságának, és íz­lésének őszinte igyekezetem meg feleljen, arról tsak álmodozni is oktalanság volna. A’ mit ígértem elejéntén , annak ugyan eleget tenni Lelki ismere­tem szerint törekettem eleget. Hatalám itt amott ki hajóit is kaszám a’ föld le­irati határból, úgy vigyáztam, hogy senki tulajdonának valódi sérel­met az ne okozzon. A’ hol pedig ollyas kivánk­ ötlök vagy nem tökélletessen, vagy éppen nem ta­láltatnak a’ rajzolatokban, legyen el hitetve a’ T. Olvasó , hogy az nem elegendő ok nélkül történt. Azt sem véltem volna, ha tsak a’ fáradságos tapasz­talás nem taníttana, hogy a’ Magyar Birodalmakról még tökélletes föld le írást lelni ne lehessen; a’ mit értek az egyes tartományokra tekintve; azonban mind ezekről is tökélletes rajzolatot, a’ jelen való helyheztetésekre nézve, mind eddig nem találhat­tam. Ezen tzélra én minden fáradságot kész vol­nék fel áldozni, ha arra költséges tehetséggel bír­nék; vagy leg alább tudnám, hogy TT. Alá irtt Se­­gédek ezen szándékomra el juttatnának; mivel a’ hasonló tárgyat utazások, és szemfüles visgállások nélkül lehetetlen el érni. Ira Tekintetet érdemel e’ készségem, a’ TT. Olvasói ezen munkának leg böltsebben meg ítélhetik. Többnyire a’ Hiányok­ról engedelmet kérvén, fáradságomnak ezen leg betsesebb részét azoknak ajánlom, a’ kik Ilonno­­kat úgy szerelik, mint Én.

Next