Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve (Budapest, 1884)
Bevezetés
tisztség. Erre, t. i. az ötvösök gyakori bíróságára czéloz egy régi magyar nyomtatvány következő verse : Nézd el mi köztünk is, Gyakran áll bíró is, Ötvös mester emberbül. Ha már a városi lakosság úgy megtisztelte az ötvös-czéhbelieket, ezek is meg akarják becsülni önmagukat az által, hogy minden jött-mentet nem eresztenek be maguk közé, hanem ugyancsak megválogatják kit vesznek föl «apródúl» , vagyis inasnak, zárkózott czéhekbe. Minden általam ismert czéhszabályban vagy első helyen, vagy a szövegben erősen hangsúlyozva fordul elő, hogy a czéhbe csakis «jó házból» való fiúk vehetők fel inasokat. E tekintetben már 1473-ban így intézkedik a kolozsvári ötvösczéh jegyzőkönyvének első pontja: «Ozw dem ersten . . . her sey geporn recht vnd redlich, von erlichin fromen eldern, berde von vatir vnd mutter, vnd daröbir zal her brengin prüfflich geczengnisz». A következő században az erdélyi szászok így rendelkeznek e tárgyban : «Zum ersten, Welcher in die zech auffgenommen will werden sollehlich geborn und from sein, esster Meister Lehrnungh oder Gesell,»9 etc. A XVII. században szintén az első pontban kívánják meg, mintegy előre bocsátva («vor allen Dingen») hogy a belépő jó házból való legyen." A felhozottak után bizonyosnak vesszük, hogy Kecskeméti W. Péter is jó házból származott, tisztességes szülők gyermeke volt, mert különben nem vették volna be a czéhbe. Valószínű, hogy atyja is az érdemes ötvös mesterséget folytatta, mert a máig fönnmaradt ötvös jegyzőkönyvek tanúsága szerint, a czéhbe fölvett inasok közt legtöbb az olyan, aki apja mesterségét folytatja, valamint protestáns helyeken, mint Erdély városaiban igen gyakoriak a papok gyermekei. Ha pl. a brassói ötvös czéh iratait vesszük kezünkbe, azokban egymásután a következő inas-szegődtetéseket olvassuk : " Az ötvös mesterségről való vetélkedés. H. n. 1716. 168. vers. 8 latinul is «approdianus». A fiesti ötvösök czéhszabályai 1725-ből, a trencséni ötvös-czéh 1662-iki átiratában. Eredetije az egyetemi könyvtár kézirattárában. 9 Az erdélyi szász ötvös-czéhek rendszabályai, megállapítva és kiadva a szász universitás által. Eredeti kártyaokirat 1561-ből, Brassó város levéltárában. 10 A beszterczebányai ötvös-czéhnek kiadott «Zech- u. Artickl-Brieff». 1630. Egykorú, a tanácsnak bemutatott másolat. Beszterczebánya levéltárában. F. 347. N. 52.