Szurmay Sándor: A honvédség fejlődésének története annak felállitásától napjainkig 1868-1898 (Budapest, 1898)
Előszó
ELŐSZÓ. Egy régen érzett hiányt vélek pótolni, amidőn a magyar honvédségi intézmény fejlődési történetét, annak fölállításától a mai napig röviden, áttekinthetően és teljesen hiteles adatok nyomán megírva, ezennel a nyilvánosságnak átadom . E nemzeti intézményünk keletkezése úgyszólván semmiből és annak kezdetleges berendezése a felállításkor épp oly tanulságos és érdekes, tehát megörökítésre méltó, mint annak a tökéletesség felé haladó további fejlődése. Megírásra méltó pedig annál is inkább, mert a fejlődési menet folyamán honvédségünk egyrészt oly óriási átalakulásokon ment keresztül, hogy a mostani szervezetben a régit, az eredetit már fölismerni sem lehet és másrészt, mert mióta annak fölállításához az első intézkedések megtétettek, már30 év is elmúlt, tehát az évek oly hosszú sorozata, hogy sok, a fölállítással ésfejlődéssel összefüggő érdekes részlet felkutatása máris sok nehézséggel járt, gyakran pedig éppen lehetetlen volt. Hiszen tudjuk, hogy például a kiképzés, de különösen a szolgálatkezelés körüli eljárás a 60-as évek végén és még a 70-es évek elején is minden irányban egységesen rendezve nem volt, de nem is lehetett, mert ennél fontosabb teendők maradtak az erre hivatott körökre. Így azután megesett, hogy a szerves test nagyságánál fogva épp a felállításkor és a fennállás első éveiben sok irányban az eljárás részleteinek szabályozása az illető parancsnokok saját belátására volt bízva és épp ily részleteknek kikutatása sok esetben ma már a legnagyobb fáradozás mellett is lehetetlennek bizonyult. Feladatom megoldásánál hasznos munkát véltem teljesíteni, amidőn e nemzeti intézményünk keletkezésének, a fölállítás lefolyásának, az idők folyamán beállott szervi módosításoknak, valamint a jelenleg fennálló viszonyoknak lehető tömör, de kimerítő leírása mellett, egyúttal azon indító okokat is vázoltam, melyek majdnem minden évben a szervezetnek egyik-másik irányban bekövetkezett megváltoztatását előidézték. E mellett a munka czéljára való tekintettel a fősúly a honvéd hatóságok, parancsnokságok, csapatok és intézetekre fektettetett, míg a különleges szolgálati ágak és a fentartás gépezete csak olyan terjedelemben tárgyaltatott, amint a szükség azt a keret teljessége érdekében megkívánta.