Kemény Lajos: Száz év Kassa legrégibb történetéből (Kassa, 1893)

Száz év Kassa legrégibb történetéből. (1249-1347.) A humanizmus (renesszánsz) hatása alatt Zsig­­mond király uralkodása (1387—1437.) első évtizedében tűnik fel az oklevelekben Kassa latinizált neve, Cas­so V­­­a, a­mikor antik mintára a városi tanácstagokat consuloknak kezdik nevezni. Addig a város neve ma­gyar, latin vagy német nyelvű írásokban egyaránt — Kassa (Cassa, Cascha, Cassensis), sőt a né­metekben Kasch (Casser.) Mely nép volt az, mely a Hernád völgyének e pontján megtelepedvén, annak nevet adott ? Határában az emberi kultúrának oly tanúbizonyságára, mely a magyarok honfoglalása előtt való időkre vallana, mind­eddig nem bukkantak. A kő vagy bronzkorszak esz­közeit sem víz, sem szántó vető ekéje vagy tudós ku­tató ásója mind­máig nem vetette itt felszínre. A hely, melyen ma népes város áll, sokáig nem volt alkalmas a letelepedésre. A mai Kassa felett levő hegységben a Hernád folyó évszázadokig vájhatta medrét mind mélyebbre s szélesebbre, iszapjával lassan-lassan be­temetvén a Hradova alatt fekvő völgy mélységeit, míg végre a mocsarak közt előtűnt az emberi telepü­lésre alkalmas szárazföld. Az ember minden korban szeretett a folyók mel­lett tanyát ütni s ettől az árvizveszedelmek sem ri­asztották vissza. A mai belváros — a régi Kassa —

Next