Haan Lajos: Békés-csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára (Nagyvárad, 1845)
ni: Csabának régibb történetei. Hogy e’ tájék már akkor, mikor a’ rómaiak Dácziát elfoglalták, tehát in. e. 100-dik észt. K.u. ismeretes és lakott volt, bizonyítják az itt talált római hamvvedrek és régi pénzek, mellyek kivált a’ csabai, megyeri és kerekű határon gyakran kiásatnak; — valamint Priscus rhetor állítása szerént, Atillának tábora is e’ vidéken Tisza és Körös között állott, ’s a’ mint a’ monda, tartja, az ide nem messze eső Dombegyházán van teste is arany, ezüst és vas koporsóban el, temetve. Egyébiránt Csabának régi voltát eléggé bizonyítják ezek: 1. A’ „ritus explorandae veritatis per indicium ferri candentis et aquae bullientis“ Bél által kiadott okirat egy helyütt azt mondja, hogy 1214—1235-kig némelly gyomai, nadányi, túri és csabai emberek Nyáradon ezen mód szerént megítéltettek. 2. A’ pápai tized beszedési jegyzékében Békés és Gyula 1333-dik évben, mint parochiák úgy említtetnek,’s hihető, hogy akkor már Csaba is, — mellynek t. i. már 1214-ben lakosai voltak, — parochia volt, minthogy különben is, a’ n.váradi deák szertartása névtárakban, mint e’ vidéken a’ legrégibb parochia úgy emlittetik. Lásd Pray Hierarchia Hung, pars II. 3. Pray György „epistolae procerum regni Hungáriáé“ czímű munkájának ΪΙΙ—dik köt. 901. á’ gyulai várkapitánynak Magóchy Gáspárnak az akkori nádorhoz Nádasdy Tamáshoz, 1556- ban irtt illy tartalmú levele közöltetik: „Nemes ifju Abranfy Imre titkon a* jenei, János király