Györffy István: Magyar falu - magyar ház (Budapest, 1943)
Bevezető
Büszke örömmel veszi számba e sajátos kultúrkincseinket a nagymúltú nomád életünk hagyománytárgyait és mikor a kirgiz puszták fényképén felleli a magyar karám és akol képmását, mikor a krími és kazáni tatárok faluformáján felismeri kertes településünk hasonmását, az ősi örökség megőrzése feletti elégedettség, de ugyanakkor a gyors pusztulás feletti aggodalom érzése fogja el és fokozott erővel kezd a csekély maradvány összegyűjtéséhez. Sok ezernyi fényképfelvétele tanúskodik arról, hogy milyen fáradthatatlanul gyűjtötte a tizenkettedik órában ősi életformánk ez utolsó emlékeit. Fényképezett, jegyzett, levéltárakban kutatott régi térképek után, míg kezdett a magyar ember alakította táj arculata kibontakozni. A gyűjtött anyag feldolgozása azonban csak részben került kiadásra. Nyomtatásban már megjelent tanulmányai mellett értékes megállapításokat tartalmazó kiadatlan egyetemi előadásai és jegyzetei maradtak. Ezek elrendezése azonban az anyag különböző jellege és a tartalom hasonlósága miatt néhol komoly kérdést okozott. Ugyanazzal a tárggyal ugyanis gyakran több tanulmány is foglalkozik, de más-más nézőpontból. A kertes település lényegének leírása például több helyen is megtalálható, különböző kérdések magyarázatánál A nagyjából azonos tartalmú kéziratok és cikkek közlése nem látszott indokoltnak, ugyanakkor a hasonló, de részleteiben eltérő dolgozatok elhagyása határozott veszteséget jelentett volna. A tanyakérdéssel például Györffy István igen behatóan foglalkozott és vizsgálatainak eredményét több ízben adta elő szóban és írásban. Ezek közül három olyan különböző időben megjelent dolgozatot vettünk be, amely bár ugyanazzal a tárggyal foglalkozik, jellegében mégis eltér. Míg az első a tanyasi élet hangulatos leírásával tűnik ki, a második pedig a tanya aktuális társadalmi és kulturális vonatkozásait domborítja ki, az utolsó a kérdést történeti hátterével egy fitt tudományos alapossággal vizsgálja. Egyetemi előadásaiból merítettük »A magyar település«, »A magyarországi határhasználat«, »Irtvány település, — szeres település«, »A kertes és csűrös település«, »A magyar ház« címen közölt részeket, míg »Az Alföld településformái« cím alatt egy fáradságos előtanulmány anyagát tettük közzé.