Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Budapest, 1906)
Előszó
ELŐSZÓ. A néprajz, ez új tudomány iránt hazánkban is feltámadt úgy az egyesek, mint a közönség és művelődésünk gondozóinak érdeklődése. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy ez az érdeklődés emelkedőben van. E minden egyéb tudomány mellett különösen nemzeti tudomány művelésére, eredményeink széles körben való terjesztésére nemcsak egy ma már megizmosodott társulat alakult és tudományos folyóiratok keletkeztek hazánkban, hanem Nemzeti Múzeumunk néprajzi osztályának mintájára, néhány nagyobb vidéki városunkban múzeumok is létesültek, amelyek elsősorban járulnak hozzá az általános érdeklődés ébrentartásához s egyben a néprajzi tudomány műveléséhez is. Ilyen múzeumok mind nagyobb számmal állanak elő napjainban. De amint minden fiatal szellemi irányzatnál történni szokott, hogy az haladásában csapongó, irányeszméi, munkatere nincsenek szabatosan meghatározva, hogy a követők éppen azoknak kiforratlan voltánál fogva nem értik meg teljesen, úgy történik az a néprajzi gyűjtemények felállítása alkalmával is és pedig annál inkább, mert magyar nyelven ilyen irányú, néptani kézikönyvünk nincs. Röviden szólva, hirdettük, hogy néprajzi múzeumokat létesítsünk, de az emberek nem tudták, miből állítsák ki ezeket a múzeumokat. E végből a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége még az 1902. év folyamán megbízta dr. Jankó Jánost a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának néhai vezetőjét, hogy az alakulóban lévő vidéki néprajzi múzeumok részére olyan útmutató könyvet írjon, melyben e múzeumok szervezői felvilágosítást