Czirbusz Géza: A temes- és torontálmegyei bolgárok (Budapest, 1913)
hepe-hupás sikátoros városaiban, mely még a lóvasút lovait is kivitte a háborúba, leszámolt magával s történeti jövőjével. Amint , arról mindenki meggyőződhetik, ki nyitott s előítéletektől el nem borult szemmel nézi és látta a Keletet, ahogyan mi is láttuk ezidén tanulmányi kirándulásunk alkalmával. Láttunk belőle egy jókora darabot. Valóságos népvándorlás folyik évtizedek óta Boszniából és a Balkán-félsziget keresztény uralom alá került országaiból Kis-Ázsiába. A kivonult mozlimek helyét a balkáni népek foglalják el. Keleten főképpen a bolgárok, kik előbb-utóbb mégis csak urai lesznek a félsziget egész keleti kontinentális felének. A népek és energiák ily eltolódása okvetlen visszahatással lesz Magyarországra. Hazánknak geográfiai helyzeténél fogva ki kell tehát vennie szintén a maga részét a Balkán-félszigeten. Belső háborúságok helyett lépést kell tartania az idők haladásával. Hiszen a történelem sem egyéb a haladás megértésénél. The study of history is always from the standpoint of geography: a study of progress — mondja Churchill Simple (The influences of geographical Environment 1913. 60.). Magyarországnak a kor szavát most is meg kell értenie saját érdekében. Moltke balkáni utazása előzte meg a németek gazdasági állásfoglalását Kis-Ázsiában, s nekünk is azon kell lennünk, hogy megismerjük a balkáni népeket s a velük rokon gyarmatosainkat. Ezért tettem közzé másodízben a bolgárokról és krassovánokról szóló monográfiámat. Imre királyunk óta állandóan foglalkoztatta a Balkán politikai köreinket. Ezentúl se lehet másképen. Sőt nagyobb dolgokra lehetünk elkészülve. Dr. Czirbusz Géza.