Horváth Mihály: Magyarország történelme 2. (Pest, 1871)
Tartalom
VI Tartalom. III. Batu khán, míg seregének egy részétLengyelországra,a másikát Moldvára és Erdélyre küldi, maga a vereczkei szoroson az országba tör. A nádort megvervén, hadait szétküldi, s ezek a magyar haderő összegyűlését gátolják, a pesti táborba gyűlő urakat egyenkint támadván meg. A magyaroknak nincs alkalmas vezérök. Kálmán herczeg, Csáky érsek. A magyar sereg végre a Sajó mellett száll táborba, ennek ügyetlen rendezése. Batu éjjeli támadását Kálmán és Csáky érsek visszaveri. Hajnalban újabb általános támadást intéz a tatár, s a magyar tábort körülfogja. A zavar és rendetlenség a magyar táborban, mely e miatt szétveretik. Kálmán Pestre s innen az alvidékre fut, s ott sebében meghal. A király számtalan veszélyen keresztül menekül Turóczba. Fridrik herczeg magához hívja, de kirabolja. Béla Fridrik császártól segedelmet kér, de nem nyervén, a Dráva vidékére, innen Dalmatiába megy. IV. A tatárok az egész országot a Dunáig elárasztják; Pestet megveszik, a népet lemészárolják. Hasonló sors éri a többi városokat. A népet állevelekkel nyugalomra intik, hogy annál könnyebben leölhessék. Kegyetlenségük , dúlásaik. A tél beállván, a dunántúli részeken is eláradnak. Esztergom veszedelme. Székesfehérvár, Sz. Márton megmentetik. hajdán Dalmatiába is űzi a királyt. Ügetáj halála hírére a tatár sereg Erdélyen keresztül végre kitakarodik. MÁSODIK FEJEZET. IV. Béla országlata a tatárjárás után. 1242 —1270. I. Béla Dalmatiából visszatér. Az iszonyú pusztulásban talált ország helyreállításában nagy buzgalommal jár el. Gondoskodik jövendő védelméről I. Feloldatja magát az eskü alól, melyet Fridrik császárnak mondott, ha az országot az iszonyú ellenségtől megszabadítja. Új várakat építtetett. Velenczével békét köt, Zárát neki engedvén át. Azosztrák Fridrik ellen buszúhadjáratot intéz, Fridrik életével lakói. II. A tatárok isméti bejöttének híre megújulván, az ország védelméről intézkedik. A moldvai kuinságot a jános-lovagoknak adományozza teendőszolgálataikért. Ama hírek nem valósulnak, s Béla az osztrák tartományok birtoka végett hosszas háborúba bonyolódik Ottokárral. Végre osztoznak felettök. Bélának Sziria jutván, azt István fiának adja. De Ottokár nem nyugszik, míg nem utóbb ezt is hatalmába ejti. A tatárok újra betörni fenyegetőznek. Béla a pápát sikeresebb segélynyújtásra sürgeti. E hírek meghiúsulta után a háború Ottokár ellen újra kitör, de szerencsétlenül végződvén, Béla a békét elfogadni kénytelen, mi aztán kölcsönös házasságokkal is megerősíttetik. III. A cseh háború után súlyos viszályok törnek ki Béla és fia, István, ifjabb királyok közt. István eleinte bújdokolni kénytelen, de utóbb legyrözi atyja hadait s vele megbékül. Béla herczeg násza Kunegundával, Ottokár