Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711-1825 (Budapest, 1888)
ELŐSZÓ: Magyarország újkori történelmének 1825-től 1848-ig terjedő része a nemzet életének legszebb, legtermékenyebb korszaka. A nemzetet mély sülyedéséből fölemeli a nemzetiség eszméje. A magyar nemesség kiválóbb része belátja, hogy a rendi alkotmány formáiban nemzeti élet lehetetlen, s megkezdi a küzdelmet saját kiváltságai ellen. A nemesség komolysággal, lelkesedéssel következetesen folytatja a küzdelmet közel egy negyed századig, egy magasabb eszme nevében, a demokratikus elemek közreműködése nélkül. Egyedül álló jelenség ez a történelemben, s érdekes általános európai szempontból is. Nálunk lehet tanulmányozni a rendi intézmények természetét, melyek egész Európában fennállottak, de hazánkban maradtak fenn legtovább ; nálunk látható, hogy ezekkel az intézményekkel nem lehetett magasabb czélokat elérni, s hogy nem fogadták be a közérdeket még oly korban sem, midőn a magyar alkotmány falait az újkor eszméi hullámozták körül. Nálunk lehet tanulmányozni a nemzetiségi eszme megifjító, nemesítő hatását egy elaggott, mélyen sülyedt nemzet életében.