Gebé Andor: Bosnyákország történelme a legrégibb időtől a magyar fennhatóság alatt 1102-1527 (Ungvár, 1908)
Előszó
tiae. Kercselich Ádám: De regnis Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae notitiae praeliminares. Horváth Mihály: Magyarország történelme. Ribáry Ferencz: Világtörténelem. Orbinus Mór: De regno Slavorum. Pray György: Annales Reg. Hung. Raynaldus: Continuatio annalium Caesari Baronii. Carolus du Fresne: Illiric. ret. et nov. Strausz Adolf: Bosznia és Herczegovina történeti és néprajzi leírása. Dr. Komlóssy Ferencz: Bosnia és Hercegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Komlóssy Ferencz: Bosnia és Hercegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103—1528. Dr. Hodinka Antal: „Egyházunk küzdelme a bosnyák bogumilokkal“. Thallóczy Lajos: Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetéről fotekirátéttel a körmendi levéltár okleveleire. Azonfelül ezen szakhoz tartozó más forrásokat is felhasználtam. Azon reményben írtam meg e történelmi művemet, hogy tájékozást fogok nyújtani az olvasónak arra nézve, minő jogviszony volt négyszáz és huszonöt éven át (1102—1527.) Magyarország és Bosnyákország között és e jogviszonyból kiki levonhassa a consequentiát annál is inkább, mert Bosnyákország hosszú időn át védbástyája volt Magyarországnak a törökök ellen. Kezdetben magyar királyainkat a keresztény szellem vezérelte Bosnyákországba, hol a patarénok (bogumilok) voltak felette nagy ártalmára az egyházi és a társadalmi életnek. Magyar királyaink meg voltak győződve, hogy, ha Bosnyákországban a patarén szellem lesz uralkodóvá, Magyarország sem menekül meg ezen mind egyházi, mind pedig társadalmi szempontból felette káros szellem behatásától: épen azért a római pápákkal együtt minden erővel igyekeztek Bosnyákországban a patarénokat megtéríteni. Később, midőn a tizennegyedik század második felében a törökök Európába jöttek és a roskatag byzanczi birodalomnak, Bulgáriának és Szerbiának megadták a haláldöfést, Bosnyákország meghódítására indultak, mely nekik