Soós Elemér: Ráhó végvár története, hadi- és műleirása (Budapest, 1916)
struálás alaposságának és az azzal szemben való kritika megkönnyítésének okából, s általában, mert az, az általam feldolgozott tárgygyal szoros összeköttetésben áll, szükségesnek tartom, a ráhói várkastély helyszínének általános történelmére is némileg kiterjeszkedni. A ráhói várkastélynak, kezeimhez jutott alaprajzának címe: „Productum Sub pro J.ita Sonat“, keltezés nélkül. Egy 1398. évi 481. die 801,αη* festi beati Georgy martiris, vagyis: tavasz* Szent György napon, a törvénykezés 32-dik napján, Visegrádon kelt töredék levélből tudjuk meg azt, hogy a kis-hont megyei ráhói bírtok akkor a Hont-Pázmán nembeli rákóffiaké volt. A bírtok dombfekvésü vidékén (positione colleni) valamikor egy torony állott, mely a ráhói uradalom központja volt és hogy (turrim eximiam, horologio olim insignem) kiváló nagy torony valamikor órával is díszítve volt. Hogy ez a torony mikor épült és hogy azt ki építette, azt egész pontossággal nem tudjuk meghatározni. Az bizonyos, hogy a rákóffiak érdeke követelhette annak felépítését. Ha azt tudjuk, hogy a XIII. században csak nap órák fordulnak elő tornyainkon, mint ahogy 1290-ben az okolicsányi erődített zárdatemplom párkányzatán ez előfordul, úgy ebből arra lehetne következtetni, hogy a XIV. században, ha ugyanakkor már állott az a torony, azon, csak egy ilyen napóra lehetett. Az 1393. évi töredéklevélből nem tűnik ki, hogy ez a torony már ebben az időben állott volna. Azt azonban a Bél Mátyás ismertetéséből megállapíthatjuk, hogy a torony már jóval előbb állott, mint amikor arra az óra rá került. Minthogy Bél Mátyás közlése 1742-ből való, s mert ő az órát nem is látta, következésképen, csak hagyományok után örökítette meg a tényt. Tudjuk azt, hogy már 1434 ben Pozsonyban a városházán, Esztergomban 1487-ben és Hatvan vár egri kapuján 1527—1544 között már tényleg alkalmaztak műórákat. Én tehát úgy képzelem, hogy ezen óra is egy műóra volt, melyet a rábói ősi toronyra akkor illesztettek be, amikor a torony a ráhói kastélyba (castellum) beépült. Az a körülmény, hogy Bél Mátyás ezt a tornyot, egy kiváló nagy toronynak nevezi, következik, hogy ez egy lakótorony volt. (lásd l. ábrát.) Ez egyike azon építkezéseknek, melyek a XIII. és XIV. században nem csak a család lakóhelyéül szolgált, hanem